Hős vagyok

Pitiàner dologban ugyan, de nekem mérföldkő. Ugyanis ma fogorvosnál voltam, fogkőleszedésen. Tudni kell rólam, hogy rettegek a fog orvostól. De tényleg, nagyon. Es azt is tudni kell, hogy alapvetően jók a fogAim, három tömésen kívül még nem történt egyéb beavatkozás. Vagyis alapom sincs arra, hogy rettegjek, nem ért komolyabb fájdalom a témàban, megis irtózom az egésztől. Soha nem volt még fogkő leszedésem -igen, most szégyellem magam-, ma azonban túlestem ezen is. D. Rendszeresen jàr fogkő leszedésre, és mindig azt mondja, hogy ez a legfajdalmasabb dolog, ami őt fogorvosnál érte. Pedig ő mar tul esett nem egy barátságtalan beavatkozáson, ahol pl. Előkerült a véső és a kiskalapàcs is. Úgy mentem oda, hogy akkor en most injekciót fogok kérni. A hölgy, aki csinálta a beavatkozást, azt mondta, próbáljam meg nélküle és ha nagyon faj akkor kapok szurit. Vagy az en fájdalom küszöböm magasabb az átlagnál, vagy szimplán csak hős vagyok, de nekem ez egYaltalan nem fajt. A fájdalom az nem itt kezdődik. Nagyon büszke vagyok magamra, és Tuti, hogy félévente elmegyek egy ilyenre. Ráadásul nagyon szép is lett. :) 

A másik a hBsAg. De erről inkabb majd ha màr sikerült elinteznem, mert mèg nem...nem miattam. A nogyogyasz szerint a háziorvos ad beutalot, a háziorvos szerint a nogyogyasz. Vicc, de nem nevetek. Holnap még futom a köröket ezügyben. 

Mostanában megint elég sokat fàjdogàl a hasam. Remelem, ez normális. Nem görcsöl, csak olyan feszítő érzés. Puffadni este szoktam. Ja és a fejem nagyon sokat faj. :/ ez a legrosszabb, mert ugye nem akarok gyogyit bevenni. Ez most vajon hormonok, vagy frontok? Ki tudja. Vérnyomás továbbra is jó, pulzus magas, olyan 95-100 közötti. Háziorvos szerint ez normális. Mindenesetre nem nagyon tudom megszokni, sokszor van, hogy kifulladok, mondjuk egy mosogatas alatt is akàr. Ezt legtöbbször úgy veszem észre, hogy beszélek és nehéz elmondani egy mondatot, mert közben úgy sohajtozni kell. Kilóim száma eggyel nőtt. Vérkepem rendben van, vizelet is. Saját dokimhoz jövő hétfőn megyünk. Ja és igen, ma megint hánytam délelőtt, pedig mindig azt hiszem, hogy ezen màr túl vagyok. 

Kaptam szivhang figyelőt egy kedves kolléganőmtől, néha keresgélünk, de még nehezen találunk valamit. Vagyis mindig van ket oldalon egy ütemes pumpálàs, de az magzati szív hangnak kevés. Valamelyik este megtaláltuk egyik tündérke szivhangjàt, na az tuti az volt,mert nagyon ment az ütem :) most még tudom, hogy ez elég korai, szóval nem pánikolok, és nem is keresgélem fanatikusan minden nap. Remelem ket három hét múlva màr egyértelmű lesz. 

Azt hittem, hogy a genetikai uh utan majd lenyugszom és nem aggódom annyira. Hàt nem így történik. Valahogy sokkal kézzel foghatóbb lett az egész, sokkal közelebb érzem magamhoz őket. Minden nap megnézem a videójukat, nagyon jó érzés! Olyan kis mozgékonyak, aranyosak. :)