2015. január 31., szombat

Jelentem

Jelentem a lányok jol vannak. Olyannyira, hogy a heten megint nézték az áramlást, amivel gond volt a múlt heten, es most az is tökéletes volt. Egy aggódni valoval kevesebb. Biometria most nem volt, ezert újabb értékeket nem tudok. Remelem esznek, jóízűen és jo sokat. 
Nagyon faj màr sokszor át fordulni egyik oldalamról a másikra. Aztán nagyon nehéz felülni az ágyon. Amikor sikerül, egesz érdekes formációkat tud a hasam felvenni, köszönhetően a benne levő ket kis hölgynek, akik néha olyan mintha egymáson ülnének. Mindenesetre biztosan össze bújva alszanak. <3
Nekem meg faj. De ez tényleg a legkevesebb. 
Mint sejthető, meg mindig a korhaz vendég szeretetét "élvezem". Orvosom csutortokon volt itt, es nem engedett haza még hétvégére sem. Most még rizikós, ezt mondta. Annak azert örültünk, hogy màr lassan 3-assal kezdődik a terhessegi hetek száma. Egyebkent valami baci van a vizeletemben, erre antibiotikumot kell szednem. Ha elfogyott, kontroll. Het közepén orvosom megvizsgálja a méhszajat, és ha nem romlott és minden egyéb érték jó, akkor esetleg haza mehetek még egx időre. Hogy bízom e benne? Nem is tudom. Is-is. Annyira haza akarok menni, hogy nem merem beleélni magam. De abba sem, hogy itt kell meg 8! Hetet maradnom..,
Igen, minden nap sírok. Igen, minden nap megszakad a szívem. Mindig ugy erzem, hogy nem birom, de valahogyan csak eltelik még egy nap. 
Ma 29+2. 

2015. január 24., szombat

Uncsi

Teljesen hasznavehetetlennek erzem magam. Csak dőlök jobbról balra, eszem egx keveset, zuhanyzom és napi 20 percet együtt vagyok a férjemmel. Ennyi. A fő tevékenységem az alvás, lassan teàor kódot fogok rà igényelni! Szerencsére nagyon jol megy. Olvasok es sorozatot nézek, de ezekhez inkabb csak este van türelmem, mikor mar mindenki alszik. Ugyanott vagyok mint legutóbb, csak most egy három ágyas kórteremben, ami sokkal nyugisabb! Remelem, igy is marad. 
Ultrahang végül csutortokon volt. Laura 1240 gr, Csenge 1024 gr, nagyon meg vagyok velük elégedve! Csengenek egy kicsit bele kell húzni, de azt mondta az orvos, hogy ez a különbség nem kóros, ha kb fel kg lenne, az lenne kicsit sok. 
Drukkolok,hogy kicsi Csenge zàrkózzon föl!
Van egy kís probléma is, ugyanis az en egyik eremben nem olyan az áramlás mint kellene, a baloldalon.  Valami "kdm észlelhető". Magyarázta az orvos, de azert nem teljesen világos, de olyasmi,,hogy ez a ket ér fut be a méhlepenybe, ami viszi az oxigént és még ezt azt a babákhoz. Nem olyan rossz az értek, inkabb egy figyelmeztetés, azt mondta. Ja es valószínű, a magas vernyomas hoz van köze. Király. Gondolom időnként ezt nézegetni fogják. 

Aggódom a babákért, de màr nem ugy mint 21 hetesen, most inkabb mások a félelmek. Tudom, hogy jo helyen vagyunk, de kicsit unom, hogy mindenki azzal traktál, hogy igy lesz a legjobb, mert basszus,még én is itt vagyok, hahóó. Attól még nagyon nehéz itt lenni, hogy ép ésszel fel tudom fogni, szükséges. Mindenféle önzés nélkül, de ezt le kellett írnom. 

2015. január 21., szerda

Ismét idebent

Tegnap reggel óta ismét kórházban vagyok. Hétfőn saját orvos megvizsgált és megállapította, hogy a méhnyak 3 cm helyett kb 1 cm, azaz meg van rövidülve. Mondtam neki, hogy nagyon sokat keményedek, azt mondta, ennek a következménye. Jobbnak látta, ha be jövök és felügyelet alatt vagyok. a szuper vernyomasom egyből szar lett, most megint dopegyt és a napi tortúra, hogy méregetik. 
Holnap lesz uh, meglátjuk, mi van a csajokkal. Majd írok még. 

2015. január 17., szombat

Csalódás csodabent

Ma voltunk baba mozizni, vizsgálatot is kértünk mellé. Bevallom engem jobban érdekelt a gyerekek súlya, állapota mint a mozizás. Pontosan érkeztünk, várni nem kellett. A hölgy kedves volt, viszont nem volt a helyzet magaslatán. Először jol indult minden, elso babàt lemértük, tökéletes,,1040 gr. A masodik baba ket három napos lemaradàst mutatott, ami szinten nem egy tragédia ikreknél. 980 gr. Aztán ahogy nézelődött odabent, mintha egy harmadik fejet is látni vélt volna a hölgy. Majd le estem az àgyról! Mi vaaaan?! Eloszor azt mondta, hogy mindket baba fejvégű fekvésben van, majd kiderült, hogy  a masodik baba mégiscsak farfekvéses. Ok. De akkor mit is mértünk ott lent kétszer?  Na akkor vissza felülre, értékek kitöröl és ujra mér. Igy a masodik baba nem mutatott màr lemaradást, hanem napra pontos értéket. 1072 gr. Nem volt ez ott ilyen drámai, csak azért ennyi pénzért az ember nem ezt várná el. Ha meg nem megy neki a két baba, nincs azzal gond, de akkor nem kell bevállalni. Szóval kicsit mérges és csalódott vagyok. :/  aztán hosszú percekig kutattuk, hogy akkor ki hogyan is fekszik, melyik testrész kihez tartozik.
Az elso baba szépen mutatta magât, hosszú percekig,  na a tesója viszont nem adta magát könnyen. Igaz, hogy az sem segített,hogy a testvére térde vagy talpa folyamatosan az arcocskájában volt..hát, ilyen a box. Megy odabent az adok kapok rendesen. :)
En azt hittem, becsurrantok  a kocsiban, hàla Budapest fantasztikus útjainak. 


2015. január 15., csütörtök

Az orr

Esküszöm, nőtt az orrom terhesseg alatt! Olyan kis krumpli lett...létezik ez? 
Ajjaj. 

Más. 
Ma egy kicsit nosztalgiàztam. Régebb irogattam, ezt azt. Tudni kell,hogy D-vel  a kapcsolatunk évekig nagyon intenzív és viharos volt. Kutya macska dolog. Altalaban a szakítások szülték ezeket az irományokat. Szakítások=pàr napos, hetes különlét, amely alatt msn-en őrjítettük meg egymást és volt, hogy találkoztunk is. Voltak nagy cuccolások, ide-oda. Ma màr vicces erre visszagondolni. 
Az írásaim mindig az átélt nagy fajdalmakról szóltak. Csak ugy ömlött belőlem a szó akkoriban. 
Boldogságról írni? Elképzelni sem tudtam. Bezzeg a szenvedésnek ezernyi árnyalata volt. 

Eszembe jutott, hogy milyennek látom magam ennyi év távlatából? Mostanában nem nagyon tudom, ki vagyok. És ki leszek? Rajtam múlik, ezt kell elhinnem, tudatosítanom. 

2015. január 13., kedd

Feherje

Ma meglett a 24 órás vizelet eredménye és bizony feherje van a vizeletemben. Írtam az orvosomnak, de azt válaszolta, hogy ne aggódjak, hétfőn megbeszéljük a továbbiakat. Vernyomasom tökéletes, egy hete nem szedem a Dopegytet, azota 110-120 körül van. Akkor mitől van a sok feherje? Nem tudom. 
Reggel nagyon ideges voltam emiatt, hogy màr megint van valami. Azért most az orvos válasza megnyugtatott. Egyebkent jol vagyunk, csak a szokásos keményedés nehezíti a napjaimat. No meg a puffadás. Ó, jaj, hogy ez milyen kellemetlen tud lenni! Mármint a puki. Lassan válóok lesz. :) 

Szombatra bejelentkeztem 4 D ultrahangra, kiváncsi vagyok mekkoràk már a gyerkőcök. Hezitáltam ezen a 4d-n, hogy kell e nekünk. D. Nagyon nem akarta, merthogy szerinte olyan gyurma figurák a babàk es szerinte ez nem aranyos. Végül csak elmegyünk. Vajon mekkorák màr? Ma vagyunk 26+5. 

Vár rám 4 nagy szatyor Babaruha, amit innen onnan kaptunk, hogy átnézzem, méretezzem. Tegnap elkezdtem, aranyos cuccok. Ki vannak mosva, de most csak még simán. Hétvégén be akarom szerezni a mosószereket. Ugy döntöttem, hogy a dreft babyt és a mosószódàt fogom kipróbálni, obliteshez pedig ecetet maximum. 

2015. január 7., szerda

Totàl analfabéta

Rájöttem, hogy teljesen tájékozatlan és analfabéta vagyok ehhez az egesz baba ellàtàs témához. Annyi kérdés kavarog bennem, hogy lassan mâr csak kérdőjelek vannak a fejemben. Milyen Cumisuveget? Mennyit? Hogyan fertőtlenítem? Hogyan szoptassak? Egyszerre, vagy külön? Mi van ha van tejem. De mi van ha nincs? Mivel mossak és hogyan? Egyforma legzesfigyelo? Kell egyáltalán? Milyen pelenka? Mennyi? Sorolhatnám holnap délig a kérdéseimet. 
Igen, vannak a családban kisgyerekesek, tudok kérdezni és szoktam is, de mintha az agyam sokszor nem fognà fel a hallottakat. 
A másik meg. Egy gyerekkel elvan az ember ugye? De kettővel? Hogyan fogom ellàtni a kettőt, hogy mindkettőnek jó legyen? Ààààa......pánik! 

2015. január 6., kedd

Újabb kontroll

Tegnap ismét kedvenc orvosunknal jártunk. Szerencsére kivételesen nem kellett várakozni,,rögtön mehettünk is. Apró örömök. :)
Méhszáj tökéletesen zárt, ez ismét a legfontosabb információ. Az orvos ismét elhűlt a hasam láttán, mondván, hű, szépen fejlődnek ezek a gyerekek. :) megjött a terheleses vércukor eredmeny is, rendben van. Éhgyomri 5,2, 120 perces 7. Ennek annyira nagyon tudok örülni! 
Vérkepem is ok, a szokásos vérszegénység és vas hiány mellett. Vizelet rendben, fehérje sehol. Holnap reggel kezdem a 24 órás gyűjtést es megnézzük abban lesz e valami. 
Az orvos csekkolta a vernyomas naplóm,,és azt mondta, próbáljam meg teljesen abba hagyni a Dopegytet, nézzük meg, emelkedik e. Mondja ezt azért, mert latja, hogy 105 körüli a nyomàsom, és az azért alacsony. Kérdezte szoktam e szédülni, mondtam, hogy sokat. Hàt, kiváncsi leszek. Azt is mondta, hogy hátha lejjebb menne a pulzusom is, ha normál tartományba érne a vérnyomásom. Ezt màr en is hallottam, hogy magas vernyomas hoz alacsony, míg alacsony vernyomas hoz magas pulzus jàr. Érdekes. 
Megbeszéltük, hogy legkésőbb a 32. Héten be kellene fekudnom a klinikára. Ajjaj. Viszont rögtön ajánlotta, hogy nem a pavilonba, hanem intézne nekem egy kisebb szobàt valahol. Díjaznàm az ötletét. A saját fürdőszoba, wc elég csábító. Továbbra is fekvés, pihenés szigorúan. 
Mondtam neki a keményedéseket, azt mondta, normalis, és hogy ezek jóslófàjasok, de nem kell megijedni, szerencsére nincs összefüggésben a méhszaj állapotával. Azt hiszem Ezt mondta. Szedjem a magnerotot, pihenjek. Egyebkent érdekes, mert ha fekszem, semmi bajom, ha mondjuk elmosogatok, ami tíz perc, tuti megfàjdul, bekeményedik a hasam. Ilyenkor lefekszem es jobb lesz. Nem esik jol a séta sem. Kétszer elmentünk sétálni, nem többre mint 10-15 percre, de ugyanez. Szóval amikor szigorú fekvésről beszélt, megnyugtattam, hogy nem is esik jol màs. Sajnos. :/ de ez legyen a legnagyobb bajom, nem igaz?
Csak attól tartok, ha be kell fekudnom a kórházba, ismét felmegy a vernyomasom, es miatt fogjak hamarabb kivenni a lányokat. Jaj,nem  tudom mi lesz..
Szóval, ha minden jol megy, van még itthon hat hetem. Ezalatt mindent készre kell tenni, megvenni, berendezni, előkészíteni. Rohan az ido, most igy erzem, de hàlás vagyok minden napért, amit itthon tölthetek, és amíg a lányok a pocakban lehetnek. Minden nap számít!!!


2015. január 3., szombat

Tünetek, változások

Nagyon boldog vagyok, hogy màr a 26. héten jârunk! Az elso ilyen nagy vízválasztó a 24. hét volt nekem. Szinte minden nap eszembe jutott, hogy jaj, teljen már el ez a nap és jöjjön a következő! Most a 30. hét a következő ilyen. Apró kis célkitűzések, amik hatalmas jelentőséggel bírnak. Minden egyes nap számít, mert tudom, hogy a lányok minden nap egy kicsit többre lesznek képesek. 
Egyre kíváncsibb vagyok rajuk. Még mindig minden nap hihetetlen, hogy ketten vannak. 
Nehány napja erősebbnek erzem magam, nem fáradok ugy el, valahogy többre vagyok/lennék képes. Persze nem teszem meg, de tudnám. Màr ez is valami. 
A pulzusom konstans magas, ami nagyon zavaró és fárasztó. 100-115 között van allandoan. Ha már nagyon nagy a nyugodtság 95korul mozog. Végülis két méhlepényt kell táplálni, két szívecskét mozgásban tartani. Ja és ez Betaloccal ennyi! Szóval azt nem hagyhatom abba, orvosom szerint jo lenne, ha 100 fölé azért nem gyakran menne. Hàt pedig ott mozog.
Ahogy Fella is írta, en is szenvedek az orrdugulással. Folyamatosan náthás érzetem van. Olyan hangosan veszem a levegőt, hogy a ferjem mindig azt hiszi, mély álomban vagyok. 
A derekam sokkal jobb lett, pedig se krémet, se gyógyszert nem használok. Lehet csak elég volt neki, hogy egy orvos megvizsgált! A kis huncut! Mennyivel jobb igy létezni, hogy nem akarok sikitani minden egyes mozdulatnál. Remelem, egyre jobb lesz. 
A fejem sokat faj, vagy inkabb olyan zavaros, szédelgős, nem tiszta. Szerintem köze van ahhoz, hogy heti egyszer kétszer jutok ki friss levegőre. Ma szertnék elmenni sétálni legalább egy negyed órát. 
Erre max három négy óràig van lehetőségem, mert utána elkezd keménykedni  a hasam és akkor nem jo mozogni. Érdekesek ezek a keménxedések. Meg ma se tudom pontosan, mi is az. Mert amit leírnak, az egy 30 másodpercig tartó, a hason végig futo érzet. Nekem nem ilyen. Hanem beáll az egesz hasam, kőkemény lesz, nem jo olyankor mozogni, le kell feküdni és akkor jobb. És pisilés elott is ilyesmit érzek. 
A helyvàltoztatások legtöbbször fájdalommal járnak, egészen addig, míg a lányok fel nem veszik az uj testhelyzetet,,ez nem tart sokáig, par másodperc. De addig mintha kövek lennének a hasamban. Érdekes érzés. 
Szilveszter ejjel nagyon nagy tűzijátékozàs volt a lakótelepen, ahol lakunk és ugy mindenhol a környéken. Az en lanyaim nagyon nyugtalanul voltak, egyszerűen nem akarták abba hagyni a kalimpàlást. Mondta a ferjem, hogy biztosan ők is hallják és meg vannak ijedve. Szerintem is errol lehetett szó, mert azota visszatértek a normál mocorgáshoz. Ami azért alapból sem kevés. :)
Az étvágyam visszatért, ami által beindult a kilók felfelé kúszasa. Nagyon sok édességet ettem az ünnepek alatt. 8 kg hízásnál tartok, és ezt most soknak gondolom. Nem nagyon, de kicsit igen. 
A hasamon mostmár majdnem vegig fut az a sötétebb csík, majd utána olvasok mi is az, mert màr elfelejtettem. 
A bal oldali baba az, aki most egyértelműen neki van feszülve a hasfalamnak, simán ki lehet tapintani. A jobb oldali baba nem tudom, hogy fekszik, ő most nem ennyire egyértelmű. 
A hajam nem hullik, és mintha dúsabb lenne. Végre! :) 
Hétfőn orvos, gondolom megint a méhszáj vizsgalat lesz a legfontosabb na meg persze a cukor eredmeny. :/  nem akarom hogy magas legyen! Tudom, tudom, akkor jon a diéta...
Tudnék meg sokat írni, de elfáradt a kezem, majd később folytatom. 

Nagyon boldog, nyugodt, babákkal teli új évet kívánok mindenkinek!