Róka koma

Dupla baba dupla tünet? Így lenne?
Nem tudom, de a hanyinger napról napra fokozódik, van, hogy szinte egesz nap kitart, kisebb nagyobb megszakításokkal. Tegnap pl 5ször hánytam. Olvastuk, hogy a gyömbèr csillapítja az ingert, ezert be is szereztünk ès ma reggel készítettem magamnak limonadet cukor nélkül és reszeltem bele egy kis gyömbért. Nagyon finom. Egyelőre róka nélkül vagyok, no majd meglátjuk.
A boldogság és az "úr isten, úr isten" érzés óráról órára váltakozik. Tudom, hogy még sokminden történhet, de én nagyon bízom a legjobb forgatókönyvben és tudom, hogy minden rendben lesz.
A háziorvosom is támogatta, hogy ne dolgozzak, a főnököm meg egyenesen megtiltja, hogy vissza menjek. :) szuper, hogy nem kell ezen görcsölni. (Azért időnként persze kicsit rossz, hogy olyan tétlenek erzem magam, de akkor gyorsan emlékeztetem magam, hogy nono, csak Relax és minden rendben lesz. Tudom, hogy egyébként milyen hülye kis stresszes vagyok és képes vagyok mindenki problémáját magamra venni...)
Biztosan itt mindenkinek eltérő a véleménye erről, de én tudom, hogy nekem így a legjobb.

Zárójelben: egesz jo ez a gyomber.

Tegnap hívtam dr B asszisztensét és szeptember 15-re kaptunk időpontot. Szuper! Akkor leszek 9 és fel hetes ha jól számolom. Ma vagyok 7w 0 D.
A mellem csak kicsit feszülget inkább éjjel erzem, amikor alszom rajta. A hasam màr sokkal kevesebbet fàjdogal, de azért minden nap emlékeztet, hogy van odabent valami. Eddig délutánonként es este olyan éhség jött rám, hogy azt éreztem, nekem ennem kell, es azonnal! Valaki laktatót, nem àm gyümölcsöt vagy egy kis kekszet. Az orvos sok fehérjét es kevés szénhidrátot javasolt. A súlyom egyelőre változatlan, de ki tudja meddig? Na most bánom, hogy a második lombik során feljött négy kiló...jo lenne anélkül indulni most. Sőt, jo lenne, mínusz 10 kilóval indulni. Le se merem írni hány kiló vagyok....

Szerintetek, ha iszom az Inofolicot napi kétszer és napi egy femibiont szedek akkor ugye nem kell mellé plusz folsav?

Kettő

Hàt eljött ez a nap is, amit annyira vártunk! Bevallom, rettentően izgultam, ráadásul egész nap émelyegtem, alig éltem, ez is hozzájárult a gyengesèghez. Dr M. Mosolyogva fogadott és mondta, hogy akkor szeretne valami igazán jo hírt közölni, szóval nézzünk egy uh-t. A szívem a torokban dobogott,  de nagyon hamar màr az örömtől és nem a félelemtől. Kérdezte dr M, hogy akkor hány baba is volt a múltkor? Mondtuk, hogy egy, de volt egy kis árnyék...mert most határozottan két baba van! Mindkettő szép szív működést mutatott! Én csak nevettem az àgyon es nem akartam elhinni! Fantasztikus érzés volt! Hallani nem hallottuk, de láttuk, ahogyan lüktet a két kis babóca.
Kiszállt belőlem minden rossz èrzés, a lábam azért mèg remegett egy ideig.
Sajnos dr M nem tudta vállalni a terhességem, vissza utalt dr B-hez. Teljesen érthető oka van, de ez most nem is annyira lényeges. Szóval az élet eldöntötte, hogy dr B.
Holnap fel is hívom az asszisztenst, mert az előzmények alapján örülök ha október közepére kapok időpontot...ma vagyok 6 w 5d. Nem is tudom, hogy mikor kellene legközelebb orvoshoz menni és milyen vizsgálatokra? Annyi kérdés kavarog bennem, így az ikrek miatt, de egyelőre még ülepedni kell a dolognak. Mert azért hazudnék, ha azt mondanám, nem vagyok betojva egy kicsit. :) nem is kicsit. De úgy voltam vele, hogy majd az élet eldönti, mi lesz a jo nekünk, ezert nem is drukkoltam sem annak, hogy egy baba sem annak, hogy két baba legyen. Annak drukkoltam, hogy minden rendben legyen. Eddig így van, a neheze ezután jön. Nem tudok most többet írni, ismét csak mérhetetlen hàlàt érzek.  :)

Kissé türelmetlen

Le a kalappal mindenki elott, aki a terhesseg elejen is dolgozik. A fáradtság azóta is a mindennapjaim része, nagyon nehezen indul be a napom. Tegnap megvolt az elso hányás is, aztán egész délelőtt émelygés. Most is volt pici émelygés, de nem vész. Viszont olyan hülye vagyok, mert megmértem a hőmérsékletemet és nem kellett volna...36,4 et mértem ma délelőtt. Pedig màr jo nehány napja elrejtettem a fiók mélyére, ott is kellett volna hagyni. Valahogy belém költözött a kétely. Utálatos kis dög! Nem ereszt, időnként fel-fel piszkálja a nyugalmamat.  Még egy hét az ultrahangig...de jo lenne tudni, mi zajlik odabent a babàkkal! Valahogy meg vagyok győződve arról, hogy ketten vannak. Nem tudom, de ezt erzem. Hogy szeretném e? Nem tudom. Vagyis azt szeretném, hogy minden rendben legyen, hogy hàny babàval, az mindegy. Csak tudom, az iker terhesseg nem kevés kockázattal jár.
A hasam még mindig fàjdogal, de màr nem állandó jelleggel, néha szünetel egy kicsit. Legszívesebben magamra csatolnék egy hordozható uh készüléket, hogy mindig tudjam, nincs semmi baj :)
Nagy dilemma, hogy visszamenjek e dolgozni, ha igen, mennyi időre. A munka nem hiányzik, de egyedül, itthon, hónapokig, hàt az sem lehet könnyű. Tudni illik van nekem a màr említett pánik betegségem...nem jo kedvembol ücsörgök itthon...elsődleges szándékaim szerint maradok az elejen itthon, de aztán jo lenne egy kicsit visszamenni, emberek kozott lenni. Nem lenne jo, ha azáltal, hogy kvázi be vagyok zárva itthon, antiszoccà váljak. Nehéz erről beszélni, még itt is.
...
A másik dilemma, hogy maradjon e dr. M. Az orvosom a terhesseg alatt is? Említette a múltkor, hogy ha minden ok a jövő heti uh-on, akkor visszaad dr B-nek. De lehet, hogy maradnék nàla. Ezt el kell döntenem keddig. Dr M. Messzebb van picit, de olcsóbb, van ingyen parkolója ( férjemnek elso számú prioritás) :), és talán nem olyan elfoglalt mint dr B. Viszont dr Bt régebb óta ismerem, ő műtött, ami miatt kvázi örök hàlàm üldözi, és valahogy ő nem olyan kedves mint dr M, hanem kicsit hogy is mondjam szakmaibbnak tűnik. Na ezt jól megfogalmaztam. Persze ő is tök normális, de dr M. Talán kicsit kedvesebb. Ja, és dr B. Rengeteget műt, állandóan tele vannak nála, este 10ig is. Nem tudom, emiatt mennyire lenne ideje velem foglalkozni. Persze ez lehet, hülyeség, mert amikor találkozunk, mindig képben van, ki vagyok, mi van velem. Orvosok,na. Màs orvos nem jöhet számításba, mert aki előtte volt az orvosom, sajnos àtment a Margit kórházba, és nekem az a világ másik vége. Oda nem megyek utána. Szóval ezen el fogok csocsózni egy darabig.
Mire a mondókám végére érek, az émelygés is kezd visszatérni. Kellemes. :)
Minden rendben lesz. Minden rendben lesz. Le kell írni, el kell hinni! Igaz?

Fáradtság

Én nem tudom, mi van velem, de tegnap miután haza érkeztünk több mint egy hetes távollét utan, olyan fáradtságot éreztem, mint mar régen. Szinte izomlaz volt a lábaimban, a hasamban, es olyan maratoni futás urán érzésem volt. Na nem mintha az iskolai kötelező cooper futason túl valaha is többet futottam volna. Ma reggel aludtam majdnem 11 óráig, ami mostanában majdnem minden nap így van. Es ma Ezeregy teendő vàr ràm. Mosás, főzés, takarítás. És nem utolsó sorban elkezdeni az egészséges táplálkozást, mert ami volt az elmúlt 4 napban, az minden csak nem egészséges. Hambi, sült krumpli, lángos, pizza...stb. Jaj! Na de ma brokkolikremlevest keszitek, sült csirkével, plusz rántott cukkinit. Bevallom, egyszer még coca colàt  is ittam, kb három decit. Nem nagyon hiszek abban, hogy ennyi cola olyan ártalmas lenne pici magzataimnak. Persze nem tartok itthon colàt és nem is tervezem dönteni magamba. Napi egy kave is lecsúszik, nem főzött, csak nescafe.
A vérnyomásomrol naplót kell vezetni, remelem nem lesz vele gond. Vernyomacsokkentot most nem szedem, így is 110 körül van. Szerintem remek. A pulzusom viszont konstans magas, 90-110 közötti, de állítólag ez is normális. Csak néha olyan fura érzés, hogy nagy odabent a sietség.
A mellem az feszül, alig tudok rajta aludni, pedig én hasonalvós típus vagyok. Szóval kb úgy zajlik a dolog, hogy le fekszem, beigazítom es igyekszem nem mocorogni. Vettem egy szupi kis sport melltartót, de egyelőre nem szeretnék abban aludni.
A hasam még mindig sokat fàj, de nem tudom semmihez sem kötni, hogy mikor kezdi el. Nem tudom, hogy ez vajon allandósulni fog-e, vagy idővel múlik majd? Végülis mindegy, ha így természetes. Húgom szerint az, neki is fajt, szinte állandóan.
Puffadok, eleg sokat. Ezt inkább nem részleteznèm, mindenki el tudja képzelni. :)
Hàt kb így állunk. Nèha annyira hàlàs vagyok, hogy ez velem történik....nem akarok nyálas lenni, inkább nem ragozom, a lényeg, hogy boldog vagyok és nagyon várom a 2. Ultrahangot.

egy, kettő..?

Nagyon rövid leszek, mert csak mobilnetem van és egy kinszenvedés pötyögni mobilrol.
egy szabályos petezsák szépen kivehető, korának megfelelő, méhen belül. :) van mellette egy " árnyék, ami lehet egy másik baba, de ezt még most nem tudta megmondani. De már az uh előtt mondta, hogy a hch alapján beleféfne két baba. Két hét múlva uh, addig várunk. Boldog várakozás lesz. :)
elnézést, hogy most kevesebbet írok és kommentelek de videken voltam, most meg a net...de mindenkire gondolok, U2, Heniii, Fella, Pinkman, Hanna, Mrsgardner...és a többiekre is. :)
Tünetek jönnek mennek, hasam sokat fájdogál, hőm 37, mellem feszülget, nem vész. Jaa, és azt mondta dr M. Hogy lombik esetén a stimu kezdete óta kell számolni a terhességet. IgY ma 4w 6. Hú, még naggyon az eleje. :)

Köszönöm!

Gratulálok, ön terhes! Mondta ma a nővér a vérvétel utan. :)
Nagyon izgultam előtte, hiába volt màr öt pozitiv tesztem. Szerencsére nem kellett 11 ig várni, màr háromnegyed tíz körül közölte a jo hírt. Elmondhatatlanul örülök, nem is igazán tudom felfogni. Még mindig van bennem egy kis félsz, de ez normális, szerintem.
Kérdeztem, hogy mennyi lett a hcg, de nem mondta meg, nem is értem...rá pillantottam a lapra és mintha valami 1000 feletti értéket láttam volna, de ez nem biztos, mert ugye màs nevek is voltak rajta és lefelé fordította...párom kérdezte, hogy lehet e két baba, de azt mondta, ezt még nem lehet tudni. Kedden megyek elso ultrahangra. Dr. M. Nem volt ma, szabadságon van, így vele nem tudtunk beszélni. Majd kedden.
Fellànak tünet-jelentés:
Tegnap este is fajt a hasam, érdekes, hogy estére szokott beindulni. A mellem nőtt, es érzékeny, általában reggelre elmúlik, es napközben rákapcsol. A hőm nappal 37-37,3 körül van. Ma olyan hasszurkalos érzésem van, es napok óta puffadok. Ja igen, es ma megint olyan izom lázas érzés van néha a hasamban.
De ami a legfontosabb tünet: boldog vagyok. Úgy igazán. Es hàlàs vagyok. És köszönöm!
++++++++++++++++++ :)

Menny ês pokol

Megpróbálom sorban leírni az eseményeket, mert volt, nem unatkozunk...
Tegnap reggel hatkor ébredtem, és a férjem javaslatára nem teszteltem, mert csak 25 ös teszt volt itthon és szerinte az még korai, ês csak csalódnànk, ha nem mutatna semmit, holott lehet, hogy van baba. Így csak egy gyors pisi volt, Utro és vissza feküdtem aludni. Fel tíz körül ébredtem és addigra belém  bújt a kisördög, hogy nekem tesztelnem kell és kész. Kocsiba ültem, elszaladtam a Tescó patikába es beszereztem egy tízes tesztet. Megcsináltam és über pozitiv lett. Így màr bátrabb voltam ês kíváncsiságból megcsináltam egy 25 ôst is, ês làm, az is pozitiv lett. :)
Öröm, boldogság egész nap, tünetek nagyon semmi. Délután at mentünk anyosekhoz ebédre, de egyébként pihentem, nem nagyon csináltam semmit. Este éreztem, hogy faj a hasam és majd leszakad a derekam. Sejtettem, hogy ez nem jo jel. 10 kor az Utro a helyére került, 11 kor Elindultam lefeküdni, előtte gyors pisi. És akkor ott volt, a szép piros vér...
Nem tudom, mit éreztem, de valahogy nem estem pánikba. Jo, akkor még egy bónusz Utro, egy c vitamin és be az àgyba, màst úgysem tehetek. Éjjel vihar volt, emiatt legalább háromszor felébredtünk, hasam alapjáraton fajdogalt. Este imádkoztam.
Reggel a betétemen egy kis ujjnyi vastagságban, kb 10 centi hosszan barna vér volt. De nem piros!
Azóta voltunk a klinikán vérvételen és vér nincs, csak barnás valami. Megkérdeztem az asszisztenst, hogy tehetek e valamit, azt mondta, amire számítottam. Ebből még bármi lehet. Pihenjek és ha szerdára megduplázódik a hcg, akkor jó. De ha megjön, akkor azzal nem tudnak mit kezdeni.
Most màr itthon vagyok,,farkas éhesen, D, éppen rittyent egy rántottát, ês meglátjuk mi lesz.
Valahogy nem panikolok, bizakodom. Nem tudom, mi lesz, de viszonylag most nyugodt vagyok. Nem is értem magam egyébként.
Annyira szerettem volna feltenni a pozitiv tesztet ide, de nem merem. Majd. Talán....

Tik tak

Tegnap nagyon fajt a hasam, nem görcsölt, de folyamatosan éreztem. Olyan tipikus mensis fájdalom. Szerencsére màra megszűnt. 

 A verzes úgy néz ki, elmúlt. Vagyis jelenleg nincs, inkább ezt írom, mert ugyan nem vagyok babonás, de mindig, mikor màr kezdek elhinni valamit, na akkor jön valami ês huss, messze száll. Szóval megpróbálok óvatosan fogalmazni. Megjegyzem, a verzes csak egy alkalommal volt, az Utro felhelyezesekor, több nem volt. 

Ahogy elmúlt a verzes, úgy tűntek el a kisebb tüneteim is. A tegnap reggeli teszt utan azt éreztem, hogy olyan feszes, telt mellem van mint soha, és nem csak be képzeltem, hanem tényleg szemmel láthatóan valtozott, na most ez szinte totál elmúlt. Nem is értem. Màr megint ezek a hülye tünetek. 

Próbálok nem aggódni sokat, de azért reggel csinálok egy masik tesztet, egy 25öst. Vajon kimutatja màr?

Egyébként nem nagyon gondolok még bele igazán, hogy sikerülhet, nagyon óvatos vagyok. Nem gondolok tovább a holnapnàl, nem tudom, jól teszem e, de most nem merek tervezgetni. Maradok a realitás talaján. Van két pozitiv tesztem, aztán majd az élet, a sors, Isten eldönti, hogyan alakul az életünk tovább. 

Nagyon izgulós tudok lenni, kb egy hete nem aludtam végig egy éjszakát sem. Tegnap végre sikerült, màr nagyon rámfért. 

Mindenkinek köszönöm a drukkokat, lányok! :) 

Puszi! 

Folytatás

Ma hajnalban teszteltem ês határozottan erősödött a csík. Ez màr szép pozitiv. Tegnap nem is volt màr semmi barna. Ma viszont megint kezdte elölről, sőt, ahogy tettem fel az Utrot, a kezemen vért láttam. Szigorúan fekszem most. Egyrészt fülig ér a szám, hogy istenem, képes vagyok teherbe esni! Másrészt viszont rettegek, hogy a verzes erősödni fog.  A hasam fàjdogal,  a hőm reggel 36,9 , most 37,3, olyan mintha lázas lennék. Mindig van miért aggódni?
Az aspirin protectet kedd óta nem szedem, azt olvastam, ha verzes van, célszerű abbahagyni.
Erzem, hogy valami màs a testemben, érzem, hogy valtozàsok vannak. Hihetetlen!
Nem tudom, mi dönt majd, de én egyik érzésből esem a másikba. Egyik percben a kétség, rettegés, a másikban öröm, boldogság, reménykedês.