SZÜNET

Sajnálatomra nem tudom úgy és annyit szerkeszteni ezt a blogot, ahogyan szeretném. 

Egyelőre elbúcsúzom. 

Csak azert irtam ezt le, hogy akik gyakran követnek, tudják, nincs baj, jól vagyunk, csak nekem nincs időm erre. :( biztosan jövök majd valamikor. 

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog karácsonyt kívánok! 

Sziasztok! 

Kívánság

Valaki mondja meg, hogyan lehet kivenni szabadsàgot?? Csak egy napot.

Katyvasz

Az alapszitu az, hogy pisilnem kell. Elindulok a wc felé, de eszembe jut, hogy előbb inkabb gyorsan berakom a ruhákat a mosogepbe. Igen ám, de útközben meglátom, hogy nagyon poros az egyik polc, amit elérnek a gyerekek. Oké, gyorsan letörlöm, aztán jöhet majd a mosógép, ruhák, pisi. A törlés végeztével kimosom a rongyot, és meglátom, hogy ott vannak a tegnapi kajás előkék a szennyes tartón, bele fog száradni, ezert csak gyorsan kiöblítem, aztán jöhet a mosógép ruhák, Ja és pisilnem is nagyon kell. Kiteregetem az előkéket, ahogy jövök be, eszembe jut, hogy basszus, mar vagy fél órája hallottam, hogy kakil a gyerek. De melyik is? Gyors bekukkantás, igen, mindehol kaka van. Oke' ezt még ki szedem, milyen anya vagyok már, hogy rendszerint hagyom ücsörögni a gyereket a kakiban, mert elfelejtem, hogy kakilt. Hm. 

Kaka kiszedve, közben korog a gyomrom, errol eszembe jut, hogy tízórai ido van, le kell reszelni az almàt. Majdcsak eszek én is utána. Oké, ez is megvan, gyerekek megetetve, kiviszem a tálkajukat, útközben meglátom, hogy a ledobott pelus ok a gyerekszoba közepén vannak. Na jó, amíg azokat kidobom, lerakom a tálkákat a cipősszekreny tetejére. Kidobom a pelusokat, és végre elmegyek pisilni. 

Hát valahogy îgy.

A valóság

A valóság az, hogy hiába vettem hetvegen egy csini sapkát meg sálat, ha nincs mihez felvenni. Hova is mozdulok ki napközben? Hát a gyerekekkel sétálni, ami ugy nez ki, hogy Juj már indulni kellene, mert most álmosak, mert egy óra múlva éhesek lesznek. Gyorsan kirakok az overált, plédet, tisztába teszem, fel öltöztetem, jaj, pont most kakilt az egyik, es persze a masik is. Még egyszer Pelenkázás. Basszus, meg sem fésülködtem, a farmerem leettem, a cipőm koszos. Sír a gyerek, sír a masik is. Gyorsan gyorsan, csak ezek a szavak zakatolnak a fejemben. Jol van, nem kell fésülködni, majd a sapka eltakarja, farmert azert átveszem, hoppá, nyitva maradt közben a bejárati ajtó, nehogy a szomszéd most jöjjön erre. Na de melyik kabát? Szövet kabátban nem megyek sétálni, koszos a cipőm, meg ez nem az a táska...akkor marad valami sportos kabát, na de ahhoz meg hogy megy ez a sál?! Sehogy. Sál marad, sapka velünk jön, mert fésûlködni már nem volt idő!!!