2014. december 19., péntek

Nagy dolgok

Mostanában sokat gondolkodom azon, hogy zárttà tegyem e a blogomat, ugyanis olyan dolgok történnek/történtek velem, ami aztán tényleg nem tartozik mindenkire. Másrészt meg valahol az egy blog lényege, vagy legalábbis en ugy gondoltam az elejen, hogy másnak segítsen, esetleg információt, támogatást adjon. De ami most jönne, az már nagyon személyes. Emiatt nem is írtam az elmúlt napokban. 
Olyan félelmeket rakott belém ez a ket hét kórház, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Kívánom hogy senki ne élje át azt amit en, ne tapasztalja ezt meg. 
Itthon fekszem mint egy kis angyal, semmit nem csinálok. Gyakorlatilag màr három hete. Emiatt ugy legyengültem, hogy egy szimpla zuhanyozas lefáraszt. :( de nem merek ficeregni, kockáztatni, hétfőn sajàt orvos és meglátjuk, valtozott e a méhszaj helyzet.,remelem nem, es akkor beiktathatnék egy kis főzést, sétàt. 

16 megjegyzés:

  1. Igen, megértelek.
    Én a Férjem kérésére tettem zárttá, habár nekem is az volt a tervem hogy akár 3 év múlva is valaki olvashatná aki az én cipőmben jár, mint ahogy én is olvastam blogot nem élőben. Nekünk speckó a Kanada miatt és a Férjem sikeresen bebizonyította hogy pár keresőszóra "lombik Kanada donor" meg lehet találni így ezért egyetértettem vele.

    Örülök hogy alapvetően jól vagy, és elhiszem hogy iszonyúan legyengültél. Jó lenne ha kapnál arra engedélyt hogy lagalább a lakásban vagy a ház körül "nagymama tempóban" sétálgathass. Én is ezt csináltam most az amniot követő héten mert nem merek elkezdeni mozogni de egy picit muszály.
    Drukkolok hogy jó legyen a kontroll hétfőn!!

    VálaszTörlés
  2. Sajnálom Cic mindazt amin keresztülmentetek. Ha úgy érzed csak zárt blogban tudod folytatni, akkor megértem. Én biztosan olvaslak tovább! :-) De azért annyira hatalmas ez az ország és a lombik témában blogot írók száma, hogy azért én bízom benne hogy alapvetően megmaradhat az anonimitásunk.....Fella esete más, egyrészt mert külföldön élő magyar, ami nagyon szűkíti eleve a kört és a donoros megoldás sem túl gyakori....itt nálunk legalábbis. Én azt gondolom, hogy szürke egérkeként elveszek a tömegbe....de lehet hogy tévedek..... Nagyon sok erőt és kitartást, vigyázz magatokra és minden elismerésem :-) Várjuk a hétfői híreket, szurkolok hogy csupa jóhírt kapjatok :-) Ölelés ♥

    VálaszTörlés
  3. Hjaj, Cic, hát igen, én is csak azt tudom írni, amit Te, mindig vannak nehéz helyzetek, amin túl kell lenni. Most már úgy látom én is, hogy sehol sem egyszerű, ha nincs gyerek az a baj, a terhesség csupa veszély, gyerekkel meg aggodalom. Megértem én is, ha bezárnád, mert úgy könnyebb Neked, de biztos, hogy én is szívesen olvasnálak tovább, ha majd lehet.
    Az biztos, hogy rettentően ügyes vagy a kitartásoddal, pedig nagyon nem lehet egyszerű ez a folyamatos fekvés, meg még az embernek több ideje marad gondolkodni is...Nagyon szorítok, hogy jó híreket kapj a dokitól hétfőn! Nagyon sokat jársz a fejemben, hiányoznak is a bejegyzéseid:) Ölellek!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon nehéz lehet :( De nem lesz semmi baj,ügyesen kitartasz,pihensz és időben fogsz szülni és minden rendben lesz!Fel a fejjel!

    VálaszTörlés
  5. A 9 hónapból 4 hónapot végig feküdtem. Nem volt könnyű de megérte, nyilván. Azt is megértem hogy ez az állapot nem jó neked most, meg hát senkinek. Nem olyan régen keveredtem erre a blogra és örültem hogy eddig olvashattam. Aztán majd meglátod, hogy a blogírás hogy jobb neked.
    Kitartás! Az idő neked dolgozik csak lassan telik ilyenkor.
    Üdv Turchi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És mennyire gyengültél le a végére?

      Törlés
    2. Eléggé, de nem volt zavaró. Igaz hogy nem főztem, nem takarítottam, mindent a férjem csinált vagy barátnő de nem volt olyan rossz érzés. Mármint maga a legyengülés. Tény hogyha felálltam, már le is kellett ülnöm mert elfáradtam. Tévéztem, kártyáztam a számítógépen. Mindent félig fekve. A kajámat előkészítette a férjem, én meg csak megettem. Szerintem ő jobban legyengült mint én. Alig várta hogy bemenjek a kórházba hogy kipihenhesse magát DD. Van aki a 9 hónapot végig fekszi, nem mondom hogy jó de kibírták. No meg ahogy telik az idő, egyre többet lehet mert ha eléred a biztonságosabb kort akkor már nem fogsz annyira félni. Én pl. a végén nem szültem meg időre és csőtörősünk volt, vödröket cipeltem, seprűvel kergettem a szomszédot és semmi. Aztán programozott császár lett, egészséges, 10/10-es apgar. Így utólag persze már könnyű beszélni róla de közben azért gondolom ugyanazokat éreztem mint te meg más, akiknek feküdni kellett. / Turchi

      Törlés
    3. Olyan fura, mert a fekvés miatt olyan mintha beteg lennék, pedig nem. Nagyon igaz, amit írsz, hogy a vége fele màr bátrabb az ember. A kórházban kàbé mindenki elmondta, hogy:!úr isteni higy bírsz egezs nap feküdni! Könnyen beszéltek, mert mar mindenki betöltötte a 30. Hetet, en meg akkor voltam 21. Nagyon nem mindegy. Így elengedtem a fülem mellett az ilyen megjegyzéseket.

      Törlés
  6. Kitartás! Én is nagyon sokat feküdtem mind a kettővel, nagyon hamar visszatér az erő. Megértem, hogy félelem van benned, én az elsővel a napokat is számoltam. Drukkolok, hogy hétfőn jó híreket kapj.
    gabi

    VálaszTörlés
  7. Szia! Nekem a 8. héttől a 12.- ig, és a18.- tól a 28.- ig kellett feküdni, pihenni. boltba sem jártam, max. Kocsival aszüleimhez. Aztán szabad volt sétálgatni, a 32. héttől meg bármit csinálni. Kb. Egy hét alatt visszajött minden erőm, nagyokat sétáltunk, bírtam a lépcsőzést. Mondjuk cukordiéta miatt nem híztam sokat, nem volt nagy a plusz teher. Neked nyilván két babával több lesz. Minden jót nektek, és jó híreket!

    VálaszTörlés
  8. Annyira jo olvasni a hozzászólásaitokat, nagyon sok erőt ad! Köszönöm!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  9. Szerintem fontos, hogy ki tudd írni magadból, épp elég az a teher ami most az ágynyugalom miatt kell. Ha ez csak zártan megy, úgy tedd. Neked legyen jó, ez a lényeg.
    Szorítok értetek továbbra is!!!

    VálaszTörlés
  10. Én is azon töprengek amin te,hogy zárttá teszem..de közben a bejegyzésekben látom hogy mennyien olvassák és eszembe jut hogy nekem mennyi erőt adott amikor hasonló blogokat olvastam. Remélem én is tudok segíteni sok embernek.
    Ha úgy döntesz hogy zárttá teszed,akkor én (ha lehetne) nagyon szívesen olvasnám tovább a blogodat.

    VálaszTörlés
  11. Kitartás Cic, mást nem tudok írni! Múlnak a hetek szépen, Te is nemsokára a 25. héten jársz. :-) Akkor cserélünk hasképet is! El ne felejtsd! Ügyes vagy, a testi erőd gyorsan visszatér majd, bár a teher súlya miatt akkor ezt már nem fogod úgy érezni. A lényeg hogy Te és a csajok is jól legyetek egyben még jó sokáig. Amennyiben bezárnád a blogot, kérnék egy meghívót hogy tovább olvashassalak.

    VálaszTörlés
  12. Cic, nem lehet könnyű, de a babáid miatt tarts ki, nagyon ügyesen csinálod! Anyukám végig feküdte mind a két terhességét nyitott méhszáj miatt, mind a tesómmal, mind velem, szinte csak a vécére kelhetett fel, de mind a ketten egészségesen születtünk. Ha bezárnád a blogot, szeretnélek tovább olvasni, ha lehet, hiányoznak a bejegyzéseid.

    VálaszTörlés
  13. Ha bezárod, kérek ám meghívót ;)

    VálaszTörlés