Hogyan tovább?

Tegnap felhívtam a védőnőt, aki nagyon pozitiv benyomást keltett telefonon keresztül, kedves volt, érdeklődő. Szeptember 23- ra kaptam hozzà időpontot, kiváncsi vagyok, milyen lesz. Akkor leszek a 11. Héten, ha jól számolok. Tudomásom szerint ő küld majd vérvételre, vizelet vizsgálatra.
És akkor itt a masik dolog, a kombinált teszt. Hovà és mikor?
Egy kedves kolléganőm nemrég szült, ő a Praxis Rendelőben volt, ott dolgozik a nagybátyja, aki szonografus, és akiről nagyon jókat hallottam màsoktol is. Ma felhívtam őket, és érdeklődtem. Csütörtökönként végeznek kombinált tesztet, reggel egy uh majd egy vérvétel, 10 nap múlva, e-mailen küldik az eredményt. Bejelentkeztem október 2.-ra, aznap leszek éppen 12 hetes. A hölgy tájékoztatása szerint 20 eFt-ba kerül. Ikrek nem dupla ár. Ezen csodálkoztam.
Olvasataim szerint ezt a vizsgálatot a 11.-13. Hèt kôzött kell elvégezni, elvileg akkor a 12 hét 0 nap az tökéletes.
A masik hely, ami utàn olvastam az az Istenhegyi Gendiagnosztika. Itt 30eFt a kombinalt teszt, és elvileg azt írjak, hogy másfél óra múlva eredmény is van. Nyilván nem ezen a 10000 Ft-on fog múlni.
Szerintem őket is felhívom és érdeklődök, aztán kérek egy időpontot, és ha tudnak korábbra adni, mondjuk a 12. Hétre, tehát 11 hét x naposra, akkor inkább oda fogok menni. Na és persze hétfőn megkérdezem az orvosom is, ő melyiket javasolja.
Jo lenne nem izgulni tíz napig, ha van rà lehetőség. Szóval az én voksom emiatt az IG-ra hajlik.

Tegnap és ma nagyon rossz hangulatom volt, màr-màr szégyellem magam miatta...:( de ràfogom az időjárásra, remelem hamar visszatér még a napsütés.
Most két napig eléggé fajdogalt a hasam, màra azonban jobb lett, de azért folyamatosan erzem. Fejfájás is eleg gyakori még mindig. Kilóim szàma vàltozatlan, hála istennek. Kopp kopp kopp.
Most màr tényleg nagyon varom a hétfőt, màr csak négyet kell aludni.

Lelkileg most kicsit nehéz, néha ràm telepszik a felelősség. Hogyan fogok én két gyereket ellàtni? Képes vagyok rà? Ilyen gondolatok is foglalkoztatnak mostanában. D. mondta, hogy hàt a romàk is nevelnek 6-8 gyereket, ha ők képesek rà, akkor én is elbànok kettovel. Valahogy nem nyugtatott meg...:)

Hömpölygés

Telik az idő és kicsit úgy erzem magam, mint egy kis szösz, amit ide oda fúj a szél. Hol lent vagyok, hol kicsit feljebb, de nagyon fent csak ritkán. Én mèg nem merek nagyon fent lenni. Nem nézegetek kis ruhákat, kis ágyakat, kis cipőket...nem megy. Azt sem tudom, hogy melyik intézetbe megyek majd kombinált tesztre, és nem tudom, akarok e köldökzsinór vért levetetni. Óvatos vagyok, kivàrok.
Pedig talán a képzelet elvinne néha olyan helyekre, ahol egyébként még nem jártam.
Gondolkodtam azon is, hogy a heten elmenjek e valami magànklinikàra ultrahangra, de úgy döntöttem, fölösleges. Próbálok hinni magamban, a tuneteimben és a bennem fészkelő két kis pötyiben. Sokat pihenek, nem stresszelek, kapom az Utrot, igyekszem változatosan étkezni, szedem a vitaminokat, és eltekintve a fàradtsàgtól és a hànyingertől, egyébként jól vagyok! Éppen ezert hiszem, hogy ők is jól vannak. Ennyiből màr kiderülhetett, hogy én amúgy sem vagyok az a túlbuzgó típus. Most kicsit hömpölygős az életem, ringatózom egy kellemes tengeren.
Hihetetlen, hogy ez màr a 9. Hèt, két nap és itt a 10. Nagyon varom az orvosommal való találkozást, a jövő het sűrű lesz. Ma még a védőnőhöz is kérnem kell időpontot.
Most is kínoz a hànyinger, és az örök dilemma: egyek vagy ne egyek? :) pedig jo lenne, ha délutánra jobban lennék, mert be kellene vásárolnom és a kereszt gyerekeknek vett ruhàkat kisebbre cserélni, mert csak egy hétig lehet.

Vajon?

Vajon ketten vagytok még?
Vajon szépen fejlődtök?
Vajon egészségesek vagytok?

Telnek a napok

Ma vagyok 8w0d.
Telnek a napok, eleg egyhangúan, amit egyelőre egyáltalán nem bánok. El tudom magam itthon foglalni, nem unatkozom. A napi teendők ellátása egyelőre lefoglal. Büszke vagyok magamra, mert meg tudom állni, hogy nem olvasgatok össze vissza mindenfélét. A társ blogokat mindig követem és minden nap gondolok a többiekre, aggódàsom, drukkolàsom, izgulàsom szinte folyamatos!
Izgalomból nekem is kijárt tegnapelőtt...történt ugyanis, hogy hanytam. Nem új keletű a dolog, visszatért a róka. Kicsit undi leszek, de részletekbe kell bocsàtkoznom az érthetőség kedvéért. Reggelire megettem három túró fankot, majd később egy kics lecsót. Nem igazán kívántam, de nem akartam màr kidobni, így megettem. Persze vissza köszönt délután az egesz, sűrű formában. Nagyon nehéz művelet volt, maradjunk ennyiben. Két alkalommal az utolsó résznél pirosas, véres nyàkot lattam. Először nem tudtam, hogy ez a meggy lekvár - lecsó keverék, vagy esetleg vér? De jobban szemügyre vettem es egyértelműen vér volt. Nagyon megijedtem, szinte remegett a lábam, hogy most akkor mi van?!
Felhívtam az orvosom, aki szerencsére megnyugtatott, hogy ilyen előfordul, ne egyek egyszerre sokat, es az a lényeg, hogy igyak. Akkor hívjam, ha sokkal több hányás van és nem tudok inni. Szerencsére azóta ez nem fordult elő, es nagyon remelem, hogy nem is fog! Nem kérek az effajta izgalmakból...nagyon fajt a nyelőcsövem, szerintem az lehetett felsértve.
Tegnap szinte egesz nap hanyinger, ma egesz kellemes. Pici hasfájás, de csak néha.
Időnként jönnek a "vajon minden rendben van odabent" tipusú gondolatok, próbálom elhessegetni, több kevesebb sikerrel. Még másfél hét az ultrahangig.
Annak akarok ma utána nézni, hogy mikor kell először védőnőhöz menni. Én még korainak tartom, úgy gondoltam, kell mèg egy megerősítés az orvosomtól. Kicsit úgy erzem magam, mint aki szabadjàra van engedve ezzel az egésszel. Kisebbfajta kutatómunkàt igényel néha a megfelelő tàjékozottsàg.
Kedves blogtàrsunk, Heniii jàr ma egyfolytában az eszemben. És persze az, hogy velünk minden rendben lesz e? Ezek a gondolatok kavarognak bennem. <3

Itt van az ősz, itt van újra...

Régen nagyon szerettem az iskolakezdést, a sok színes tollat, az új könyvek illatát, a sok pletyizést  a folyosón, hogy kivel, mi történt a nyáron. Ezeken már sajnos túl vagyok, soha nem lesznek olyan felhőtlen-boldog napjaim mint gimnáziumban. Ma egy kicsit nosztalgiáztam, nagyon jó volt! :)

Az ősz a kedvenc évszakom, na persze nem ez a mai esős, ködös, borongós változata. Hanem amikor olyan finom süt a nap, hogy be sem akarok menni a lakásba, csak bámulni a sok színes falevelet, és az ősz ezernyi árnyalatát. Anyukám mindig mondja: ma olyan idő van, amit te szeretsz :)
Szóval most nagyon szépen kérem a szeptembert, hogy hozzon nekem simogató napsütést és színeket!

Ma nagyon nyűgös vagyok egyébként, a mellettünk levő lakást felújítják már egy hete, fúrnak, kalapálnak, tologatnak és ezt felváltva. Erre ébredtem, emiatt nem tudtam délután sem pihenni. Aki ismer, az tudja, hogy egy sima délutáni alvás után is képes vagyok nagyon nyűgösen ébredni, hát ma ez hatványozottan volt igaz! Fortyogok magamban, de tudom, hogy semmi értelme bekopogni, hogy ugyan mikor fejezik már be, mert úgyis tart, ameddig tart. De azért képzeletben ma egy jó párszor leordítottam szegény munkások fejét, mintha ők tehetnének bármiről is. ..

Ma a fejem is fáj egész nap és a hasam is többet mint szokott, remélem nincs baj, csak rendeződnek át a dolgok. A picik tologatják ideiglenes bútoraikat  a hasamban. :)
Kimondhatatlanul várom az UH időpontját, de addig még két hét...nem is tudom, hogy bírom ki. Mindig próbálom biztatni magam, hogy minden rendben van, ha valami baj lennék azt érezném. A cicik továbbra is be vannak durranva, beindult a pisi menet, és nem kívánok enni! Én, aki egyébként nagyon szeretem az ételt. Sokszor csak forgatom a számban és küszködők, hogy ezt bizony le is kell nyelni. Hányingerem kb. három napja nincsen, emiatt nem kicsit paráztam, de húgom megnyugtatott, hogy neki is így volt és örüljek, hogy van egy szusszanásnyi időm. Érvelését elfogadtam, és beletörődtem, hogy lehet nem fogom végig hányni a három hónapot.

A Facebookon van ez a "oszd meg a kedvenc magyar versed" kezdeményezés, ami engem is utolért. Ma reggel elővettem a kedvenc verseim és nagyon jó volt újra olvasni őket. Előjöttek régi érzések, emberek, helyzetek.

Szóval ilyen nosztalgiázós, esős, fúrós-faragós eddig ez a szeptember.

Róka koma

Dupla baba dupla tünet? Így lenne?
Nem tudom, de a hanyinger napról napra fokozódik, van, hogy szinte egesz nap kitart, kisebb nagyobb megszakításokkal. Tegnap pl 5ször hánytam. Olvastuk, hogy a gyömbèr csillapítja az ingert, ezert be is szereztünk ès ma reggel készítettem magamnak limonadet cukor nélkül és reszeltem bele egy kis gyömbért. Nagyon finom. Egyelőre róka nélkül vagyok, no majd meglátjuk.
A boldogság és az "úr isten, úr isten" érzés óráról órára váltakozik. Tudom, hogy még sokminden történhet, de én nagyon bízom a legjobb forgatókönyvben és tudom, hogy minden rendben lesz.
A háziorvosom is támogatta, hogy ne dolgozzak, a főnököm meg egyenesen megtiltja, hogy vissza menjek. :) szuper, hogy nem kell ezen görcsölni. (Azért időnként persze kicsit rossz, hogy olyan tétlenek erzem magam, de akkor gyorsan emlékeztetem magam, hogy nono, csak Relax és minden rendben lesz. Tudom, hogy egyébként milyen hülye kis stresszes vagyok és képes vagyok mindenki problémáját magamra venni...)
Biztosan itt mindenkinek eltérő a véleménye erről, de én tudom, hogy nekem így a legjobb.

Zárójelben: egesz jo ez a gyomber.

Tegnap hívtam dr B asszisztensét és szeptember 15-re kaptunk időpontot. Szuper! Akkor leszek 9 és fel hetes ha jól számolom. Ma vagyok 7w 0 D.
A mellem csak kicsit feszülget inkább éjjel erzem, amikor alszom rajta. A hasam màr sokkal kevesebbet fàjdogal, de azért minden nap emlékeztet, hogy van odabent valami. Eddig délutánonként es este olyan éhség jött rám, hogy azt éreztem, nekem ennem kell, es azonnal! Valaki laktatót, nem àm gyümölcsöt vagy egy kis kekszet. Az orvos sok fehérjét es kevés szénhidrátot javasolt. A súlyom egyelőre változatlan, de ki tudja meddig? Na most bánom, hogy a második lombik során feljött négy kiló...jo lenne anélkül indulni most. Sőt, jo lenne, mínusz 10 kilóval indulni. Le se merem írni hány kiló vagyok....

Szerintetek, ha iszom az Inofolicot napi kétszer és napi egy femibiont szedek akkor ugye nem kell mellé plusz folsav?

Kettő

Hàt eljött ez a nap is, amit annyira vártunk! Bevallom, rettentően izgultam, ráadásul egész nap émelyegtem, alig éltem, ez is hozzájárult a gyengesèghez. Dr M. Mosolyogva fogadott és mondta, hogy akkor szeretne valami igazán jo hírt közölni, szóval nézzünk egy uh-t. A szívem a torokban dobogott,  de nagyon hamar màr az örömtől és nem a félelemtől. Kérdezte dr M, hogy akkor hány baba is volt a múltkor? Mondtuk, hogy egy, de volt egy kis árnyék...mert most határozottan két baba van! Mindkettő szép szív működést mutatott! Én csak nevettem az àgyon es nem akartam elhinni! Fantasztikus érzés volt! Hallani nem hallottuk, de láttuk, ahogyan lüktet a két kis babóca.
Kiszállt belőlem minden rossz èrzés, a lábam azért mèg remegett egy ideig.
Sajnos dr M nem tudta vállalni a terhességem, vissza utalt dr B-hez. Teljesen érthető oka van, de ez most nem is annyira lényeges. Szóval az élet eldöntötte, hogy dr B.
Holnap fel is hívom az asszisztenst, mert az előzmények alapján örülök ha október közepére kapok időpontot...ma vagyok 6 w 5d. Nem is tudom, hogy mikor kellene legközelebb orvoshoz menni és milyen vizsgálatokra? Annyi kérdés kavarog bennem, így az ikrek miatt, de egyelőre még ülepedni kell a dolognak. Mert azért hazudnék, ha azt mondanám, nem vagyok betojva egy kicsit. :) nem is kicsit. De úgy voltam vele, hogy majd az élet eldönti, mi lesz a jo nekünk, ezert nem is drukkoltam sem annak, hogy egy baba sem annak, hogy két baba legyen. Annak drukkoltam, hogy minden rendben legyen. Eddig így van, a neheze ezután jön. Nem tudok most többet írni, ismét csak mérhetetlen hàlàt érzek.  :)