Ilyenkor jon a bébiszitter, kajarendelés és takarítónő? Ezek nélkül is mennie kéne, nem? Jó, nálunk nem volt szitter meg takarítónő gyerekkoromban, kicsit idegenkedek tőle, de semmiképpen nem zàrkózom el. Kicsinap négy gyerkőcöt nevel, most gondoltam bele, hogy mivel is jár ez??
Azert irom most ezt, mert mintha kicsit túlvállaltam volna magam mostanság...fő a húsleves, készül a brokkoli főzelék es rakott sajtos csirke, gyerekek ellátva, közben mese, ének, mondókák. Mosás be rakva, kiteregetve, gyerekeknek brokkoli főzelék elkészítve..ket napja porszívóztam, de mintha nem tettem volna. Fürdőszoba romokban. Megis ugy erzem, hogy egesz nap csak súrolok, pakolok, rámolok és mégsem latszik semmi!
Azt hiszem, ha továbbra is mindent kézben akarok tartani, akkor erősödnöm kell, vagy nem tudom.
Nem akarok én szupermami lenni, csak azt gondoltam ket gyerekkel és egy háztartással azert elbír az ember. Es megjegyzem, anyósom egy heten kétszer átjön délután segíteni, es főz valamit.
Hiába alszom ejjel, ki vagyok purcanva.
Altalaban egyebkent ezek az érzések, fáradtság ilyen rohamokban jön megy, marad egy darabig, majd fel szívom magam es jol vagyok, megy minden tovább.
Mellesleg szarul nézek ki, semmi időm magamra. Szoláriumra és muszempillára vágyom! ( D. megjegyezte, hogy ilyen sekélyes vagyok? ) azt hiszem, igen..
4 gyermekünket nevelem, legkisebb 10 hónapos, lassan én is visszamegyek a Felnőttek Világába. Ergo újra melózni fogok. Egyelőre fogalmam sincs, hogy fogom megoldani a 4 gyerek logisztikáját munkaidőben, de az biztos, hogy arra fogok törekedni, hogy csak 4-6 órában dolgozzak, így kb. 4 körül mindenkit el tudok majd hozni oviból/suliból.
VálaszTörlésAmúgy meg az ember tanul és hozzászokik, alkalmazkodik az új élethelyzethez. Anno, amikor egygyermekes szülők lettünk, teljesen kétségbe voltam esve, hogy jaj én nem bírom ezt a gyereknevelést+háztartást+feleség teendőket, fáradt voltam.
Aztán sorra születtek a gyerekek (6 év alatt 4 gyerek), és mindig alkalmazkodtunk az új élethelyzethez. Most, már ott tartunk, ha épp csak 2 gyerekesek vagyunk (mert a 2 nagy nyaralni/őszölni/telelni vannak a nagyiknál), hogy olyan, mintha nyaralni mentünk volna, mert annyival könnyebb 2 gyerekkel mind 4-el.
Én azt mondom, ilyenen ne rágódj előre, felesleges. Csak stresszeled magad. Élj a mának, a gyerekeknek, hogy ilyen picik, mert nagyon-nagyon elszalad az első pár év!! :))))))))))))
:(((
(nem is tudom, melyik smiley-t tegyem ide)
én néha ott tartok, hogy jó érzés megpucolni egy ablakot és közben a kedvenc zenéimet hallgatni, mert egy kicsit kiszabadulok a boci boci tarkából. ( közben persze lelkifurkám van, és nem tudom teljesen " élvezni" , mert arra gondolok, hgy most gáz, hogy én ezt " élvezném" és miert nem vagyok a gyerekekkel?
TörlésÉs még azt meg sem említetted, hogy mi lesz akkor ha a gyerekek betegek lesznek, sőt te is...
VálaszTörlésDe - rám nem jellemzően - most leírom hogy szerintem mi a pozitív oldal nálad:
1. A lányok megeszik a brokkolifőzeléket.
2. Ezek szerint olyan jók hogy ennyi házimunkát meg tudtál csinálni tőlük.
3. Tudsz aludni mikor ők éjjel alszanak.
4. Van munkahelyed ahova visszamehetsz dolgozni.
5. Van fiatal (ezt csak gondolom) anyukád és anyósod akik tudnak/képesek/akarnak segíteni. Nem tudom nyugdíjasok-e, de ha még nem akkor ha nyugdíjasok lesznek és jó erőben rengeteget segíthetnek.
Elmondom hogy van a Húgoméknál: 3 gyerek, ők válnak tehát vegyük úgy hogy nincs apa. A Húgom reggel 8-kor elmegy este 10 után ér haza. A 3 gyereket VALAKINEK el kell vinnie suliba majd vissza, tanulni kell velük, főzni, mosni rájuk, este fürdetni, lefektetni. A 3-ból 1 vagy 2 mindig beteg, orvoshoz menni, otthon lenni velük.
Van olyan bébiszitter aki reggel 7-kor már ott van és este 10-kor még ott van? Hétvégén is? Nincs.
Ezt Anyukám csinálja (67 éves) nem tudom hogy bírja, és még nekem is besegít ha tud.
Én erre mit mondhatok? Időben kellett volna szülni. A Húgom 27 évesen kezdte.
Én mindig is felnéztem az anyukámra, mert haromszor körbefutott mindekit és ugy lattam rajta, hgy ò mindent bír a hátán es soha nem fog elfáradni. Most hatvan éves tavaly óta nyugdíjas, csak sajnos nagyon messze lakunk egymástól.
TörlésŐ azt mondaná nekem, hgy az élet megedzi az embert és hogy ő sem volt mindig ilyen erős. Mostanában kezdtem megfigyelni azt, hogy hasonlítani fogok rá ilyen értelemben.
Köszi a pozitívumokat, majd én is emlékeztetlek a tieidre ;)
Hú, írtam egy hosszút és elszállt....
VálaszTörlésNa a lényeg, hogy nálunk nincs se szitter, se takarító nő, és amiben lehet önállósítjuk a gyerekeket. Plusz bár a munkám projekt alapú, sokszor kötbéres is, így nem tudok táppénzre menni (persze mehetnék, de nincs értelme, mert a munkát akkor is adott időre le kell adni), ezért h a betegség van, akkor éjszaka dolgozom, akár 4-5 órát is, meg hétvégén, hogy behozzam. A nagyobbak mellett már akkor is tudok azért valamennyire dolgozni, ha itthon vannak betegen. Szerencsére már nem betegek sokat, a kicsi szeptember elseje óta bölcsis és még egyetlen napot sem hiányzott.
VálaszTörlésA logisztika része a legkönnyebb amúgy, a háztartást meg kb. le kell szarni, ami fontos meg van csinálva, de nem esik hasra nálunk a légy, és karácsony előtt sem lesz nagytakarítás egészen biztos, mert dolgozni fogunk. Tavaly 3 nagy ablakot tudtam megpucolni, a többit nem, semmi baj nincs belőle.:-) Nálunk van még nagy kert is, 1400 nm, ha gazosabb, akkor gazosabb, attól sem lesz senkinek baja, egyedül ami nagyon fárasztó a termés feldolgozása, azt is éjjel szoktam csinálni. Keveset alszom, általában napi 6 órát, ezzel bírom valameddig.
Kicsinap nagyon jól összefoglalta :)
TörlésAhogy nőnek, egyre önállóbbak, és egyre egészségesebbek, jobban bírják a közösséget, keveset betegek. Az én két nagyfiam 4,5 és 6 évesek, és már csak annyiban kell a segítség nekik, hogy tisztességesen megtöröljem őket fürdés után, különben vizesen öltöznének fel :) amúgy meg még van, hogy ők segítenek a 3. gyerek (most lesz 3 éves) körül, pl. kézmosás, le-fel vetkőzés, ha épp esetleg a legkisebbel foglalkozom és nem tudok egyből rohanni.
Én tisztaságmániás voltam régen, mostmár kb. a leszarom kategóriába tartozom :) persze nem úszunk koszban, a 2naponkénti fürdőtakarítás még mindig megvan (elvégre 6-an használjuk), de portörlés van, hogy csak 1,5 hetente, nagytakarítás/ablakpucolás/függönymosás nagyon max 2x egy évben.
Őszinte leszek, azért is alakult így, mert SAJNÁLOM AZ ILYEN IDŐT elpocsékolni. Lelkiismfurdalásom van hogy ablakotpucolok, ahelyett hogy a fiúkkal leülnék társasozni, vagy elmennénk kirándulni. Tavaly 3 gyerek mellett, nagypocakosan, költözés közben csináltam meg egy sulit, záróvizsgákkal, szó szerint rosszul voltam, mert a tételeket bújtam, ahelyett hogy a fiaimmal birkóztam volna. Már amennyire 30-35 hetesen lehet :)
Minden tiszteletem azoknak, akiknek x gyerek mellett, háztartást vezetnek, dolgoznak ÉS MÉG kertet is rendben tartanak!!!
Na mondjuk a Húgoméknál (7, 9 és 11 évesek) az a ritka ha nem betegek, szóval erre azért nem lehet számítani hogy majd nem lesznek betegek.:-(
TörlésNa nálunk pl. egy évben jobbára csak egyszer van ablak pucolva, és nem egyszerre az összes, sok ablakunk van, nagyok és sok nehezen hozzáférhető (tetőablak). Én ott gondolkodtam el nagyon, amikor egy nap kb. minden második mondatom az volt amikor hívtak a gyerekek, hogy most nem érek rá. Kész, befejeztem. Olyan hamar felnőnek.
TörlésNekem is segítenek amúgy a nagyobbak, pl. a legnagyobb a kisebbeknek a leckében amikor elugrom a bölcsibe a legkisebbért, vagy a legnagyobb szokott néha vigyázni a kicsire amíg vegyszeres akármit csinálok a fürdőben. Ma elment a boltba, mert kevésnek bizonyult a krumpli.
Nekem nem betegesek a gyerekek, de tényleg a harmadik gyerekem pl. úgy járt oviba, hogy sem középsőben, sem nagycsoportban egyetlen napot sem hiányzott. A lányom azt hiszem tavaly 3 napot hiányzott, a nagyfiam egyet sem. Idén mondjuk a nagylány összehozott 2 napot (hányós akármi), de mellette olyan 80-90%-osan tudok dolgozni.
Azt mondom, hogy egy átlag iskolás nem hiányzik már olyan sokat. Csak ugye négy gyereknél a nem olyan sok is sok tud lenni, ha összeadjuk, de mondom, nekem tényleg alig betegek.
Nálunk pl. az iskolások egyedül járnak haza, négyen három intézménybe járnak, szóval zúzós lenne különben. A nagylány egy másik iskolába jár már, ő egyedül buszozik szépen és haza is jön, a két nagyfiú meg gyalog haza jön, közelebbi iskolából. A kicsit a férjem viszi reggel a bölcsibe, délután meg én megyek érte. Ja valami miatt a nagyfiú nem jön haza, akkor el kell mennem az elsősért a suliba, na az nekem is borít egy kicsit, de megoldom és másodiktól már ő is jöhet akár egyedül is.
TörlésEzt már többször megállapítottam, hogy a több ( sok :) gyermekes szülők valahogy jobban bírják a gyűrődést es altalaban nem panaszkodnak annyit.
TörlésEz lenne a recept? :)
Nem tudom ez az önállóságra nevelés mitől függ, hol kezdődik? Ezt a szülő irányíthatja? Én most úgy érzem hogy totálisan SEMMIT nem irányítok.
TörlésÉs mikor látom Anyu legnagyobb unokáját (11 éves) odaszól a nagyanyjának hogy szomjas vagyok. Anyu mondja neki hogy kisfiam tudod hol a csap és a pohár. Majd eltelik 2 óra a gyerek még mindig nem ivott, akkor Anyu mégiscsak hoz neki vizet mert egyszerűbb kiszolgálni mint vitatkozni, könyörögni. És ez mindennel így van, a koszos zoknitól kezdve az ajtó becsukásáig.
Természetesen benne van a gyerek személyisége is. Nálunk is van olyan gyerek, aki picike korától egyedül akart mindent csinálni, és van olyan is, aki ha rajta múlna semmit sem csinálna meg.:-) Aki magától akarja csinálni annak engedni kell mindent, amit csak lehet (pl. az enyém 4 évesen simán vágott magától kalácsot, székre állva kivette a lekvárt a hűtőből, megkente magának lekvárral és megette), aki meg nem csinálná magától, azt piszkálni kell, noszogatni. Ez utóbbi irtóra nehéz, néha felmegy bennem is a pumpa, meg néha az embernek egyszerűbbnek tűnik megcsinálni a gyerek helyett. De pl. a te példádban, ha nem iszik, nem iszik, annyi idősen már nem fog szomjan halni. Nálunk pl. a nagylány hajának megcsinálása volt ilyen ominózus akármi, én nem csináltam meg neki, és egy idő után zavarta, hogy lóg össze-vissza, és akkor komoly sírások árán mégiscsak megtanulta hogyan kell egyedül megfésülködni és egy lófarkat megcsinálni. Kb. így.
TörlésPl. tesóméknál majdnem 3 éves gyerek nem eszik egyedül. Pl. azért, mert soha nem ültetik bele székbe, hanem ölükben van, nem adnak kezébe még egy banánt sem, nemhogy kanalat. Szóval igen is te irányítasz, megadod a kereteket. A többi persze múlik a gyerek személyiségén is. De ha lehetőséget sem adsz rá, akkor nem fog megtörténni.
Vagy pl. egyedül közlekedés. Megbeszéltük a gyerekkel, hogy szépen haza tud jönni egyedül is, mindent begyakoroltunk, többször végig jártuk, megbeszéltük a veszélyeket, mikor mit kell csinálni, párszor mentem mögötte autóval, hogy lássam egyedül mit csinál, és azóta egyedül jött haza, 7 és 3/4 éves korától (másodikas volt). Mások meg még a 10 éves elé is elmennek (800 méterre lakunk a sulitól). A naggyal, aki már másik suliba jár nyáron többször elmentünk az útvonalra, megmutattam hogyan kell a busszal közlekedni, jelezni, hol kell leszállni, ott nagyon forgalmas zebrán kell átkelni, azt is megmutattam hogyan kell, többször megcsináltuk úgy, hogy csak mentem mellette, de neki kellett dönteni, és utána nyugodt szívvel engedtem el 10 és 3/4 évesen. Kapott telefont is, teljesen biztonságba érzem. Szóval megkapta a lehetőséget és él is vele.
TörlésAmihez viszont ragaszkodok az a normális kajálás, tehát mindig főztem, nem rendeltünk kaját, egyrészt ennyi emberre már nagyon sokba kerülne, másrészt nem is ízlik a gyerekeknek annyira, harmadrész amúgyis hétközben menzán vannak, egyenek valami normálisat. Egy darabig főztem két napra, de most már rengeteget esznek, és sokszor nem sikerül annyit csinálni, hogy két napra elég legyen. A kicsi is "főz" velem, pl. a felvágott zöldségeket pakolgatja, meg kavargat, meg ilyenek, kicsit lassabban végzek, de ő nagyon élvezi, és van kaja.
VálaszTörlésAmire abszolut nincs időm, az a saját feltöltődésem, pihenésem, hobbim. Azért remélem, ahogy nőnek erre is lesz majd mód.
Fella!
VálaszTörlésNekem pl. fiatal még az anyukám (ötvenes évei végén), még soká megy nyugdíjba, kb. akkor, mire már nem lesz szükség rá, de amúgy sem az a nagy segítős fajta. Tehát nem napi, és nem is heti szintű a segítsége, fogadó óra, szülői, ilyen esetén, vészhelyzetben bevethető azért. A férjem szülei meg meghaltak, fiatalon, anyósom még 45 éves sem volt, én nem is ismertem már.
Nálunk a férjem azért bevethető, csak nagyon előre kell tudnia, novemberben el kell utaznom 2 napra, arra szabadságot vesz ki. Reggel a kicsit ő viszi bölcsibe, és a múltkor szemésztre meg neurológiára is ő vitte a gyerekeket. Az őszi szünetet meg feleztük szabadságilag.
Az tény, hogy nem lehet akármilyen munkát vállalni mindkét szülőnek.
Jó hát az én Anyukám az álom kategória nagymama, csak hát a Húgom már "megkaparintotta" ez van. :-)
TörlésMost mentem vissza az ikrek mellől dolgozni. Hétfőn kezdtem, ők már szeptember eleje óta bölcsisek, csak a sok taknyosság miatt hol mennek, hol nem.Részmunkaidőt kértem, ami az én foglalkozásomat tekintve ritkának számít mint a fehér holló, de engedélyezték. 8-2-ig dolgozom. Főzés hétközben így nemigen van, mindenki eszik meleg kaját bölcsiben, munkahelyen. Délután 3 után csak az övék vagyok. És hozzánk jönni fog takarítónő. Amit a bébiszitteren megspóroltunk mert hogy nem volt, azt inkább arra költöm, hogy ne a porszívót zúgassam. Persze ettől még nyilván előkerül főleg hogy a fiúgyermekem kedvence, főleg ha nem orrot szipákolunk vele :-) Én mára teljes hulla vagyok, reggel 3-szor izzadok le minimum mire beérek dolgozni, pedig 7.20-kor gurulok ki a garázsból és 7.40-kor már a bölcsőde ajtaját csukom be magam mögött. Menni fog, minden rendben lesz, kell a rutin, a leleményesség meg egy jóadag lazaság, sz@rni le, lesz ahogy lesz de úgyis rendben lesz!
VálaszTörlésSzia,
VálaszTörlésnyugi bele fogsz jönni. Az elején kemény lesz, de majd kialakul egy napi rutin.
Annak tényleg örüljetek :), hogy ilyen munkahelyetek, munkakörötök van. Sok helyen megvalósíthatatlan a részmunkaidő, 1 ember végzi 2 ember munkáját. Így az anyukák nem is tudnak visszatalálni a munka világába, ezért van az, hogy kisgyerekes anyukákat nem szívesen alkalmaznak.:(
Nekem a barátnőim többsége vállalkozó lett épp ezért, mert napi 8-10 óra, munka, gyerekek, háztartás, férj nem fért bele a 24 órájukba.
Kitartás. Bele fogsz jönni!
Cic!
VálaszTörlésTény, hogy muszáj bírni.:-))
De hidd el, én is nagyon fáradt bírok lenni, és hiányzik azért sok minden, pl. 11 év óta nem aludtam ki olyan igazán jól magam (egy-egy hosszú alvás nem számít.:-). Vagy a saját hobbimra idő. Sőt, még az is, hogy gyerekek nélkül kitakarítsam végre alaposan a házat. Vagy, hogy ne 30 perces etapokban kapáljak kertet. De ugyanakkor annyira látom már, hogy rettenetesen gyorsan megy az idő, és ezeket a pillanatokat semmi nem pótolja, amíg még ennyit együtt lehetünk. És persze nekem mindig feljön az a kisfiam is, aki meghalt, és akkor átértékel az ember egy csomó mindent.
Biztos voltam benne, hogy fáradt vagy, nem igazan hinném el, ha azt mondanád nem. :)
TörlésCsak engem az " zavar" néha, hogy azt tapasztalom, kábé mindenhol, hogy hát igen, nem könnyű, DE a gyerek kárpótol mindenért. Miert kell mindig hozza tenni ezt? Ez valahogy alap szerintem, mármint, hogy ezt érzi az ember, persze, hogy imádjuk a gyerekeket és persze, hogy sokszor egy mosolyuk elfeledteti a sok nehézséget. Olyan mintha magunkat mentegetnénk, mert olykor kimondjuk vagy csak gondoljuk, hogy de jó lenne egy kis nyugi. Remelem, érted mit akarok ezzel mondani.
Szerintem nem kozhely, hogy karpotol, csak mar derogalo leirni, hozzatenni, mert mentegetozesnek tunik, pedig nem az, sot! Ahogy az sem, hogy leirom, mi a nehez es a kicsinalo, elvegre mindket oldal az anyasag szerves resze, egyik sincs a masik nelkul. En mondjuk nem karpotlasnak hivom az angyali mosolyt, inkabb eredmenynek, mert vegso soron az a celom, hogy o jol legyen, de ehhez viszont neha kell, hogy a kedvenc radiomat hallgatva kiszakadjak, mert ha en ezt megtehetem, akkor kiegyensulyozottabb leszek en is, meg a gyerek is. Ha sok gyerek mellett nem tehetem meg, akkor termeszetes, hogy az ember atertekel es enidokent definialja azt, amit en pl meg ugyanugy feladatnak erzek. Ertelmet viszont csak akkor nyer a befektetett melo, meg a kvazi panaszkodas, ha kepesek vagyunk felismerni, hogy van karpotlas, van eredmeny. Te is leirtad, hogy lelkifurkad van, ha nem a Lanyokkal vagy :-) Tok termeszetes, vagyakozol Te is a "karpotlasra", mert olyan joooo :-)
TörlésEngem is többször elkapott az elmúlt 2 hétben a páni félelem, hogy oldunk meg hétköznapi dolgokat, vagy csak a káoszt, ami olykor körülvesz, amit kialvatlanul még nehezebben tolerálok. Nem tudom "lesz@rni", mert pl. egy következő folyamatban megakaszt. És még én nem főzök a kicsik mellett, vajon mikor és hogy fogok? A kétségbeesésemet próbálom eloltani, amikor benneteket is olvaslak :)
VálaszTörlésAzt hiszem ilyenkor szokták " viccesen" azt mondani, hogy lesz ez még igy se! :)
TörlésHát eléggé hajsza így az élet!
VálaszTörlésAz én kisfiam még csak 6 hetes, úgy elmegy a nap, néha a főzés is teher. Na jó persze sokat vagyunk még levegőn, míg süt a nap legalább. Eddig anyu főzött, el tudnám viselni úgy pár évig :))
Egyébként hozzánk a terhességem végétől jár takarítónő. Nehéz volt találni, kéthetente jön, 6000Ft-ért. Az aprólékos munkákat így megcsinálja, én ezen kívül csak a konyhát tartom rendben, mert főzés után olyan mintha felrobbantottam volna, ill. néha felsöprök/felporszívózok, de annyira rühellek takarítani, hogy minden pénzt megér ez. Ezeken kívül nem nagyon csinálok mást, csak ha irtóra szükséges. Maga az alap rendrakás, dolgok elpakolása is sok idő nekem, a férjemet nevelni ennyi idősen már nehézkes erre. :)) Koszt tekintve heti rendszerességgel is jöhetne, de már csak így ér rá, ill. nekünk anyagilag az már sok lenne + kerülgetni valakit minden héten fél napon át, kicsit terhes. Úgyhogy én bátran ajánlom a takarítónő alkalmazását, lehetőleg ismerős tapasztalata által...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésJa, bébiszittert én nem nagyon tudok elképzelni amúgy. Max ha van olyan ismerősöm, aki szereti a gyerekeket, és bevállalja. Idegent viszont nem, nem hiszem, hogy itthon bírnám hagyni a kisfiamat ki tudja kivel. Bizalmatlan vagyok? Egyébként azt viszont kicsit brutálnak tartom, ha amiatt jönne pl., hogy kimozduljunk, tegyük fel a férjemmel el akarunk menni egy kajálás+mozis estre, azért az alapból nem kevés összeg plusz még pörög az órabér itthon, ennyit szerintem nem ér. :)) Amúgy mennyiért vállalnak, tudja valaki? 800-1000-1300?!
Törlés1000 körül.
TörlésHát az a nagy helyzet, hogy mi sok-sok éve nem voltunk kettesben programon. Le sem merem írni hány éve...Én mire eljön az este kb. sehová sem kívánkozom el itthonról.:-)))
TörlésMOlly!
TörlésNem gond, ha írok ide neked?
Nekem egyik fiam sem rajzolt 5 éves koráig. Az egyik 5 évesen elkezdett magától, és elég jól is rajzolt, főleg tárgyakat, embereket kezdetlegesen. A másik fiam 5 éves kora után sem kezdett el rajzolni, igazából azt sem tudtam eldönteni jobb vagy balkezes-e. vele voltunk nev. tan.ban, neki is lett diagnózisa, de fejlesztést nem javasoltak, csak annyit, hogy maradjon még egy évet oviban (május végi születésű). Mi azért jártunk önszorgalomból, és súlyos összegekért. Az oviban folyton hallgattam, hogy a feladatlapoknál is milyen lassú, meg nem tudja fogni a ceruzát stb. stb. (Közben meg matematikai őstehetség, bizonyos területeken 5 évesen 8 éves szinten volt stb.) TEljesen kétségbe esve vártam az iskolát. Most elsős. Hát egyik napról a másikra tökéletesen kezdte el fogni a ceruzát, csodaszépen ír, alig kell radírozni, hibátlanul csinálja, már írtak két felmérőt írásból is, és mindkettő 100%-os lett neki (tanító néni szerint a diúk között ő ír a legszebben). Ja és, ami a legpoénabb, amikor kérdeztem mik a kedvenc tárgyai, azt mondta, hogy a rajz meg a technika.:-)))))
Csak azért írtam, hogy nem kell elkeseredni, még sok ideje van, és menni fog a dolog.
Válasz K-nak:
TörlésÉn sem merem bébiszitterrel egyedül hagyni, nálunk én itthon vagyok ha jön a bébiszitter, vagy hármasban megyünk valahova. Viszont bébiszitter nélkül szerintem lehetetlen egy csomó mindent megoldani mert az OK hogy úgy pucolsz krumplit hogy rád van kötözve a gyerek (bár én nem tudok) de mondjuk fogorvoshoz úgy mész és ülsz a székbe hogy rád van kötözve a gyerek?