Szóval önmegvalósítás. Manapság milyen divatos lett önmegvalósítani. Mindenki ki akarja találni, mi az az út, amin vegig gyalogol az élete folyamán. Hogyan lehetne maximálisan kiteljesedni mint nő és mint anya? Engem is elkezdett ez mostanában foglalkoztatni. Érdekel e egyáltalán a munkám, amit kis túlzással kilenc éve csinálok? Miert nem fejeztem be az adótanácsadói képzést? Miert nem szereztem másod diplomát? Vagy miert nem lettem kozmetikus, ahogy egykor akartam? Kell e nekem majd továbbra is a jogszabályok es határidők gyűrűjében elveszni minden nap? Mit is akarok valójában??
Neha' munkából hazafelé jövet irigyen pillantottam be egy szoláriumba és elfogott a sóvárgás, hogy akár én is fújhatnám a fertőtlenítő folyadékot vagy tehetném ki az ajandek cukorkát. Mert valahogy az én munkám felől nézve ez olyan egyszerűnek tűnt.
Olyan szinten elveszettnek érzem magam most...ki kell találnom, mit akarok majd kezdeni az életemmel. Tudom, hülyeség, de esténként nézek most egy sorozatot, Satisfaction a címe, és abban van, hogy van egy család, apa anya egy tizenéves lány. Jómódban élnek, apa befektetési tanácsadó, anya eddig gyereket nevelt, egyebkent lakberendezest, tervezést tanult az egyetemen es most közel negyven évesen bele akar vágni az álmai valósításába. A férje meg besokkal, folyamatosan felteszi magának a kérdést, hogy ki is ő valójában, mit is akar az eletétől. Érzi, hogy nem jo úton halad es változtatni akar. ( mellesleg Escort fiu lesz belőle, azaz gazdag hölgyek fizetnek neki a szexért..khm..khm.., no, nem ilyesfajta önmegvalósításra gondoltam én. ) lényeg a lényeg, hogy szar volt látni, hogy a látszólag tökéletes házasság, elet mögött semmi nincsen, csak a kérdések.
És akkor hol vagyok én a tökéletes élettől? Írhatnék a mostanában döcögősen működő házasságomról, a kapcsolati hiányokról, elhanyagoltságról és sok mindenről.
Olyan jo itthon most a gyerekekkel, de tegnap voltak hét! hónaposak es este eszembe jutott, hogy hova tűnt ez a hét hónap? Mikor múlt el? Az elkövetkezendő is ilyen gyorsan fog telni? Azon fogom észrevenni magam, hogy lépni kell.
Szóval a sok kusza dolog most felszínre tört és jonnek a kérdések.
( érdekes, hgy Fella blogján is hasonlót olvastam, ugy latszik, többünket is hasonló dolgok foglalkoztatnak)
Ennyi fért most bele. A többi száz gondolat meg elvész. Aztán jövök majd, ha lesz Lehetőségem.
:*
