Nagyon fáradt

Eddig minden nap arra törekedtem, hogy a lakásban rend legyen, ruhák kimosva, edények elmosogatva, ágy megigazítva, gyerekek maximálisan ellátva, délután sétáltatva, satöbbi. Most kicsit kipurcantam. Hétvégén egy vidéki városban voltunk esküvőn, a gyerekekkel együtt. Az utazás oda majdnem harom óra, etetni, át öltöztetetni, pelenkazni, nekünk átöltözni, szoba emeleti volt, le föl cipelni a hordozo val a gyerekeket, mert lift nem volt. Majd a szertartás, onnan vissza, megint kaja és az előzőek. Onnan este nyolckor indulás a szüleimhez, ami meg majd egy óra út volt. Másnap ezer dolog bepakolása az autóba ( szülők ugye mindig igy engednek el) , irány egy masik város a húgomékhoz baba látogatóba, persze másfél oras kêséssel, majd onnan este hatkor indulás. Eddig szuper ül bírták a gyerekek, itt purcantak ki. Másfél óra üvöltés az autópályán, ugye nem kell részleteznem? Majd csak elaludtak es a hatra levő egx órát vegig aludták. Este tíz volt, mire ágyba dugtuk őket. Most a lakás romokban, kosz van és kupi. Millió szennyes...én meg hulla vagyok, pedig aludtam egesz ejjel. Faj mindenem, dagad a lábam. 

Most nézek ki a fejemből, gyerekek a játszó szőnyegen birkóznak. 

Kicsit sok volt most ez a hétvége. 

Csak egy mondat

Mostanra tudom leírni tiszta szívből, őszintén, hogy szeretek ikres anya lenni. <3

Tv

Érdekelne, kinek mi a véleménye a tévé használatáról a családban, ha már gyerek is van a háznál?

En kizárom azt a magam részéről, hogy egyáltalán ne legyen soha bekapcsolva. Amikor még kicsik voltak a gyerekek, néha csak azert kapcsoltam be, hogy másnak is hallják a hangját, esetleg ha megyunk sétálni, vásárolni, ne ijedjenek meg a hirtelen jött hangoktól, ingerektől. Ekkor még nagy dilemma nem volt, ugyanis eszük ágában sem volt nézni és idom se nagyon volt nekem sem rá. Most azert már más a helyzet. Én is igénylem néha, hogy a csend helyett valami " menjen", tévé vagy rádió. A csendet persze nem ugy kell érteni, hogy a gyerekek egesz nap csendben vannak. Haha :) napersze.

Most már mágnesként vonzza oket minden ami színes, mozog, zenél, stb. Ez van. Bevallom, én néha bekapcsolom nekik a duck tv-t. Ilyenkor ki tudok teregetni, tudok ebédelni vagy ha mar mondjuk ordítanak én meg keverem a tápszert, akkor kicsit elviselhetőbb a történet. 

Hibát követek e el? Tudom, tudom, rengeteg tanulmány vizsgálta és vizsgálja a tévé káros hatásait a gyerekekre, no de a " mai világban" lehet e tévé nélkül lenni, vagy inkabb ugy hangzik a kérdes, hogy kell e? Nem tudom. Talan en a mértékletességben hiszek, és ez alapján fogom hasznalni a tévét. A tévé ellen nem vagyok, en is nézem, szeretem, ez van. Vannak, akiknek nincs is otthon, vagy be sem kapcsolják és azt sem tudják, mi az a sztárban sztár. Ez is egy vélemény, kinek kinek igénye szerint. 

De azert érdekelne, kinek mi a meglátása a dologról, ki hogyan csinálja esetleg hogyan tervezi csinálni?

Nagy baj nincsen

Tegnap voltunk a nőgyógyászomnál. Említettem neki a múltkori rettenetes fájdalmat, majd az azt követő petefészek szurkálást, igaz, az csak egy este tartott. Tapintásra semmit nem érzett, ez nagyon jó. Ultrahanggal sem látott endometriózist, szóval nagy baj biztos, hogy nincsen. Ugyanakkor elmondta, hogy ettől függetlenül lehetnek pici csomók a hashártyán, de sajnos a mai állás szerint nincs az a képalkotó eljárás, ami ezt ebben a stádiumban kimutatná. Viszont négyes endó utan nem maradhatok gyogyszer nélkül, szóval vagy fogamzásgátló vagy spirál muszaj. En a spiralt választottam, mivel az kevésbé hat a vérnyomásra. A következő mensi elso napján hívom az orvost és felteszi. Jaydess a neve, ezt ajánlotta. Valamiféle fogamzásgátlás egyebkent is sürgető volt, tekintettel ugye arra, hogy nem szeretnék egy meg nem tervezett terhességet. ( jelen állás szerint egyebet sem). 

A méhem allitolag gyonyoru, na ez is valami. 

A jobb petefészekben viszont ismét ott virítottak a jol ismert pcos cisztáim. Valahogy volt egy ilyen sejtésem, hogy ez igy lesz. Na de ez a kisebbik baj, panaszt nem okoz, a ciklusom egyelőre szép 28 napos. A bal oldali petefészekben egy tüszőt látott. Tegnap voltam a ciklus 15. Napján. Merckformin egyelőre nem kell. 

Sport es diéta, ismét hangsúlyozta, igaza van. 

Más. 

A ferjem ma kezdett az uj munkahelyén, ugyanis sikerült állást találnia. Szerencsére a szakmájában, jobb feltételekkel mint az előző helyen. Ugyan messzebb van, kb egy órát kell utaznia, míg a masik kb negyed órára volt. Ez hátrány. Viszont itt sokat tud tanulni, fejlődni, ami náluk elengedhetetlen.

Most egyedül vagyok a csajokkal, kiderül, mit bírok. Vagy hogy ők mit bírnak. :) 

Majd mesélek. 

Kicsi kincseim

Cs.

L.

Hatalmas love. <3

Férfiak

A környezetemben mindenhol azt tapasztalom, hogy a férfiak igencsak kiveszik a részüket a gyereknevelesből. Pelenkát cserélnek, etetnek, altatnak, büfiztetnek, mindezt a legtermészetesebb módon. 

Most látom, hogy D. Szinte allandoan itthon van, mennyi mindent ra lehet bízni, mennyi mindent el tud intézni egyedül is. Ugyanakkor azt is látom, hogy azert ez a gyerekellátósdi hosszú tavon nem férfi embernek való. Valahogy a nők genetikailag arra vannak programozva, hogy maximális tudásuk szerint lássák el a gyereket, és teszik ezt ugy, hogy ez a " termeszetes", ezt kell csinálni és kész. Néha azert látom a ferjem en, akármennyire is remekel a babák terén, hogy azert kicsit sok ez neki. ( nekem is, de nekem ez a dolgom). 

Kicsit menjünk vissza az időben. A nagymamám idejében mi sem volt természetesebb mint gyermeket szülni, és akkoriban nem ritka, hogy 12-en voltak testvérek, mint például a nagypapámék, igaz, a felnott kort csak heten élték meg. A nők maradtak otthon a gyerekekkel, a férfiak mentek a gyárakba, földekre dolgozni. De a férfi nem cserélt pelenkát, nem büfiztetett, stb. Még a saját anyám is azt meséli mindig, hogy apám egyszer sem cserélt pelenkát, és talan egyszer volt olyan, hogy anyám elment a fodrászhoz és apa vigyázott ránk. Megkérdeztem, hogy és miert nem??? Erre az volt a vàlasz, hogy eszébe sem jutott megkérni, mert valahogy akkor ez nem volt " általános". Persze kivitte apa a fürdő vizet es a büdi pelenkákat és büfiztetett is, de kábé ennyi. A terhességről és szülésről meg már ne is beszéljünk! Anyukam elkezdett vajúdni, bement a kórházba, felhívta apámat, aki dolgozott, és nem az volt, hogy rohant a szülő szobára, hanem majd másnap ment, amikor letelt a munkaidő. Es nem azert mert haj de nem érdekelte a dolog, nagyon is jo apa, csak akkor valahogy máshogy mentek ezek a dolgok. 

Ma a férfi a terhesseg, szûletes és gyereknevelés minden egyes mozzanatánál aktívan jelen van, részt vesz. 

Nincs idom többet írni, es persze biztosan vannak kivételek, nem akarok en feltétlenül általánosítani. 

Lényeg a lényeg: le a kalappal a mai férfiak előtt! 

Agyalás

Egyre inkább az a sanda gyanúm, hogy tényleg az endometriozis környékezett meg ismét. De ên ezt annyira nem és nem akarom! Megint orvoshoz járkálni, műtéti időpontot egyeztetni, colonoscopiára menni (!), izgulni, diétázni, távol lenni itthonról, más segítségére szorulni, távol lenni a gyerekektől (!!!)' hetekig legyengült állapotban lenni..és sorolhatnám! Ráadásul, most valami viszketős nyavalya is elkapott, hát fantasztikus, mondhatom, és tegnap egesz este szurkált a bal petefészkem. Es még az is eszembe jutott, hogy mi van most a PCO-mal? Tudni illik, második lombik elott abbahagytam a merckformint, mert olyan szepen eltűntek a kis policiszták a petefészkeimből, és csak az Inofolicot ittam helyette. És akkor ez most, igy szülés utan vajon hogy is van? D. Vetette fel a kérdést, hogy ugye nekem már nincsen jobb oldali petevezetékem, akkor a jobb oldali petefészekben érő petesejtekkel mi történik? Azok hgy tudnak onnan kiszabadulni? Nagyjából gondolom sehogy, és vagy felszívódnak, vagy szepen majd becisztásodnak ott nekem. Remelem, nem irok hülyeséget, de én valahogy ezt igy tudom elképzelni. Már nagyon unom ezt a nőgyógyászosdit pedig! 22- en megyek az orvosomhoz, addig kattog hatok ezen is.