Rá kellett azonban döbbennem, hogy olyan fantasztikus érzés, amikor meg tanítunk valamit a lányoknak, hogy igenis meg akarom mutatni másoknak! Mert az én icipici két és fél kilóval született kislányom tud már tapsolni! Es közben annyira örül magának, hogy fülig ér a szája, felhőtlenül boldog, latszik rajta, hogy azt gondolja, ezzel valami hatalmas dolgot tett. Az én szívem meg túlcsordul, szétszakad a boldogságtól. Es ez még csak egy taps, egy pápà, egy cuppanós puszi.
Azt hiszem, a java most kezdődik...
Zselyke 2 hete tanult meg és ha mondom neki hogy "tapsizz!" akkor tapsizik. Mindenkinek ezt mutogatom!!!! Sőt itthon is állandóan tapsoltatom. :-)
VálaszTörlés:) Én is, dettó.
TörlésHát hogyne lenne nagy dolog, egyrészt bizonyíték arra, hogy jó a koordinációjuk, és az önfeledt vigyornak is annyira lehet örülni, ahogy büszkék magukra :)
VálaszTörlésEngem is nagyon meghat, amikor mások gyereke tisztára önkívületben örül olyan dolgoknak, amit meg tud csinálni végre :) Ilyen a taps, a labda elkapás, meg biztosan van ezer még, csak nem jut eszembe. Lényeg, hogy nem csoda, ha a szülők büszkén mutogatják, mikor még én, mint kívülálló is tök értékelem, meg örülök (tapsolok) a gyerekkel:D
VálaszTörlés