Élet és halál

Ma reggel 6 óra 10 perckor csörgött a telefonom, anyukám volt. Már akkor tudtam, hogy baj van, nem szokott ilyen korán hívni. Meghalt a nagymamám, 79 évesen. Egy idősek otthonában élt néhány éve, parkinson kórja volt. Különös, hogy éppen ma éjjel azt álmodtam, hogy telefonon beszélek vele. Azt már nem tudom, hogy miről beszéltünk, de tudom, hogy megtörtént.
ő volt az utolsó nagyszülőm, ezért különösen nehéz feldolgozni. Nekem nagyon sok pozitív emlékem van a nagyszüleimről, még főként gyerekkoromból, amikor sokat nyaraltunk náluk.
Úgy tudom nem szenvedett, álmában érte a halál. Nyugodj békében, mama!

A mai nap másik fő eseménye az a bizonyos 20.-i reggeli vérvétel majd délben dr M. 3/4 12 re érkeztem, de legalább 10en voltak előttem, még jó, hogy volt nálam zene. Szóba elegyedtem két lánnyal, miközben várakoztunk. Az egyik lány története teljesen letaglózott: 4 éve műtötték először Komáromban, mert volt egy 7 centis cisztája, emiatt laparotómiát végeztek rajta, azaz felvágták az egész hasát és emiatt a  ciszta miatt kivették egy és 3/4 petefészkét, azaz maradt neki egy fél, vagy egy negyed!!! Persze szegény azt sem tudta mi vár rá, úgy tálalták, hogy rutinműtét lesz, nem is tudta mit fognak vele csinálni, aláírt mindent. Ja, a tényt, hogy csak egy fél petefészke maradt, hónapokkal később, egy másik orvostól tudta meg. Azóta többször műtötték, utoljára az én orvosom, dr B., aki mentette, amit lehetett.
Elmesélte ezt az egészet és azt éreztem, hogy dühös vagyok! Dühös voltam, mert huszonéves a lány és lombikkal küzd, mert alig van már valamije odabent, a hozzá nem értés miatt! Ma is megfogadtam, hogy nem fogok automatikusan bízni az orvosokban, hanem utánajárok dolgoknak. Én is megjártam, de talán nem ennyire, mint ez  a lány.
Visszakanyarodok a várakozásra. Egyszer csak megjelent a születési dátumom a kijelzőn. Besiettem, majd közölte rögtön dr M., hogy nagyon jó lett a mai vérvétel eredménye, kezdhetjük a Fostimont! Meg is mutatták, hogyan kell összeszívni-szúrni, majd be is adták rögtön.
Ha minden jól megy 31-én leszívás, rá 2-3 napra beültetés. El sem hiszem, hogy már itt tartunk.
Azon lepődtem meg ma, hogy amikor közölte dr M., hogy jó az eredmény, olyan természetesnek érzetem,. hogy az lesz. Remélem a későbbiekben is meg tudom őrizni ezt a hozzáállást. Miközben jöttem ki tőle, megláttam egy nagy tálban az előre elkészített óvszereket egy nagy tálban és az jutott eszembe, hogy úgy van ez itt kitéve mint egy szoláriumban a cukorka:)

Holnap megyünk haza, mert szombaton temetés. Szörnyű lesz ez a hétvége. Pedig apának éppen szombaton lesz a születésnapja, már annyira vártuk. :(