2015. november 26., csütörtök

Minden elmúlik egyszer

Nyolc hónaposak a kislányaim. Nem hittem, hogy ezt fogom gondolni,  de nem akarom, hogy vége legyen a babakornak. Annyira édesek, hogy manapság könnyet csalnak a szemembe, pedig szülés óta   Nem igazan sirtam. Sokszor csak nézem ahogy játszanak és túlcsordul a szívem. 
Ha belegondolok, hogy nem lesznek még egyszer ilyen kicsik, ilyen okos-tudatlanok, védtelenek, ilyen óriási cukkermukker kisbabák, akkor kicsit elszomorodom. 
Ülnek, kézfogva állnak, Cs. már fel is húzza magát például a rácsba kapaszkodva álló pozícióba. 
Az elmúlt harom hét alatt rohamos fejlődésen mentek keresztül. Minden nap szájtátva bámultam, hogy jé, ezt tegnap még nem tudta, ma meg már csinálja! A mamát és a babát hajtogatják sokat, ha olyanjuk van, szinte egesz nap dumálnak. Aztán vannak csendes napok is, amikor sokkal kevesebbet " beszélnek". 
Cs. már két foggal büszkélkedő nagylány, Szerencere különösebb nyűgösködés nélkül jött ki. Kopp kopp. Igazából ugy vettem csak észre, hogy kopogott rajta a kanál. Az alsó, elso két kis fogról van szó.

Annyira szeretem, hogy ikreim vannak! Annyi plusz élménnyel gazdagodtam az elmúlt időszakban, igazan boldoggá tesznek, azt hiszem. Mindenkinek járna legalább egy nehány nap ikrekkel, hogy megtapasztalja, mennyi jópofa, szívmelengető dolog van abban, ahogyan a két baba egymáshoz viszonyul. Minden nap hatalmas vigyorral köszöntik egymást, amit jo hosszú játék követ, persze mindig  egy sarokba koncentrálódva, nagyon közel egymáshoz, néha vonat pozícióban. Adják veszik a játékokat egymás között, de soha nincs belőle hiszti. Viszont egymás nélkül is elvannak, és en ennek kifejezetten orulok. Apa esti hazajövetele a nap egyik fénypontja. Mostanában egyre később jár haza, tegnap is negyed nyolc volt, mire hazaért, na azert akkorra már azt sem tudom, hol a fejem, nap végére mindig nehéz. Nálunk is bekövetkezett ez az anyásosság, ahogy Piros fogalmazott. Tegnap is azt játszották délután, hogy ha csak kiléptem a nappalibol, azonnal sírtak. Ha bent voltam, akkor minden oke volt. Nem kellett feltétlenül velük foglalkoznom, de legyek ott. 

Ugy latszik, most egy jo pillanatomban kapott el a blog írás. Nahát. :) 

6 megjegyzés:

  1. Szerintem is tök jó lehet annak, akinek ikrei vannak! :) Anyukám mindig azt mondta nekem, hogy ő úgy érzi ikreim lesznek. Eddig nem jött be, de még bármi lehet. :)

    VálaszTörlés
  2. <3 én mindig tudtam, hogy te ezt így látod:)

    VálaszTörlés
  3. Igen lehet amúgy hogy innentől már kiütközik a jó oldala annak hogy ikrek, el tudják foglalni magukat tudnak vigyázni egymásra, stb.
    Azért nem semmi hogy ilyen hamar megtanultak ülni!
    A fogakra én is úgy tudom hogy akkor jelent igazán nagy gondot ha túl hamar jön.
    Zselyke most jutott el abba a korba hogy "professzionálisan" rág, csak most viszont hogy mind a 6 foga kint van már rá is harap a dolgokra, így gyakran megsérti magát (már pár dolgot el kellett vegyek tőle nehogy kitörje a fogát). Ha most kezdenének jönni a fogai lehet meg sem éreznénk. No mindegy, ezeket nem lehet visszatolni :)

    VálaszTörlés