Kettő

Hàt eljött ez a nap is, amit annyira vártunk! Bevallom, rettentően izgultam, ráadásul egész nap émelyegtem, alig éltem, ez is hozzájárult a gyengesèghez. Dr M. Mosolyogva fogadott és mondta, hogy akkor szeretne valami igazán jo hírt közölni, szóval nézzünk egy uh-t. A szívem a torokban dobogott,  de nagyon hamar màr az örömtől és nem a félelemtől. Kérdezte dr M, hogy akkor hány baba is volt a múltkor? Mondtuk, hogy egy, de volt egy kis árnyék...mert most határozottan két baba van! Mindkettő szép szív működést mutatott! Én csak nevettem az àgyon es nem akartam elhinni! Fantasztikus érzés volt! Hallani nem hallottuk, de láttuk, ahogyan lüktet a két kis babóca.
Kiszállt belőlem minden rossz èrzés, a lábam azért mèg remegett egy ideig.
Sajnos dr M nem tudta vállalni a terhességem, vissza utalt dr B-hez. Teljesen érthető oka van, de ez most nem is annyira lényeges. Szóval az élet eldöntötte, hogy dr B.
Holnap fel is hívom az asszisztenst, mert az előzmények alapján örülök ha október közepére kapok időpontot...ma vagyok 6 w 5d. Nem is tudom, hogy mikor kellene legközelebb orvoshoz menni és milyen vizsgálatokra? Annyi kérdés kavarog bennem, így az ikrek miatt, de egyelőre még ülepedni kell a dolognak. Mert azért hazudnék, ha azt mondanám, nem vagyok betojva egy kicsit. :) nem is kicsit. De úgy voltam vele, hogy majd az élet eldönti, mi lesz a jo nekünk, ezert nem is drukkoltam sem annak, hogy egy baba sem annak, hogy két baba legyen. Annak drukkoltam, hogy minden rendben legyen. Eddig így van, a neheze ezután jön. Nem tudok most többet írni, ismét csak mérhetetlen hàlàt érzek.  :)